Az évtized második felétől évente 17 milliárd euróval nőhet az EU saját bevétele, ha az Európai Parlament és valamennyi tagállam elfogadja az Európai Bizottság javaslatát. A pénznek már megvan a helye: ebből fedezik majd a helyreállítási alaphoz felhasznált azon forrásokat, amelyek révén vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a tagállamok. A helyreállítási alap összesen 750 milliárd euróból áll, ebből 360 milliárd euró az a tétel, amelyet a tagállamoknak nem kell visszafizetniük, mert saját bevételeik növelésével teremtenek erre fedezetet. A bizottsági javaslatnak három fő eleme van.
Az uniós kibocsátáskereskedelem növelésének lényege, hogy a jövőben a kibocsátáskereskedelem a tengerhasznosítási ágazatra is alkalmazandó lesz, a légi közlekedésben több kibocsátási egységet fognak árverés útján értékesíteni, valamint új rendszer jön létre az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozóan. Az „importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus”, közismertebb nevén karbonvám célja a kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentése azáltal, hogy a nem uniós országok termelőit a termelési folyamataik környezetbarátabbá tételére ösztönzi. A mechanizmus az EU-n belüli szén-dioxid-árnak megfelelő hatású szén-dioxid-vámot vet ki az importra. Ez a mechanizmus meghatározott ágazatokat érint majd, és teljes mértékben összhangban van a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival. Vagyis azon termékek gyártói, amely árucikkeket környezetkárosító módon állítottak elő az EU-n kívül, kénytelenek lesznek ezt a vámot megfizetni.
A harmadik extra bevétel a nemzetközi társasági adózási keret reformjából származik. Ez összhangban van az OECG és a G20-ak októberi megállapodásával, amely olyan megoldásokra vonatkozik, amelynek célja az adókikerülés kezelése és annak biztosítása, hogy a nyereséget ott adóztassák meg, ahol a gazdasági tevékenység folyik és a gazdasági értékteremtés történik. Az aláíró államok a globális GDP több mint 90%-át adják. E megállapodás első pillére alapján a világ legnagyobb multinacionális vállalataitól származó úgynevezett reziduális nyereség egy részének megadóztatásához való jog visszakerül a részt vevő országokhoz világszerte.
Leveszi a tagállamokról a visszafizetés terhét
Fontos, hogy az így keletkező bevételek nem csak a felvett hitelek törlesztésére lesznek elegendők, hanem Szociális Klímaalapot is finanszíroznák. Ez az alap társadalmilag méltányos átmenetet biztosít, valamint támogatja a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, közlekedési felhasználókat és mikrovállalkozásokat az energiahatékonyságba, az új fűtési és hűtési rendszerekbe és a tisztább mobilitásba történő beruházások finanszírozásában, illetve adott esetben ideiglenes jelleggel közvetlen jövedelemtámogatást nyújt számukra.
A javaslat több ponton is érinti a magyar miniszterelnöki minapi állásfoglalásait. Orbán Viktor ugyanis utalt arra, hogy a klímaátmenet, a gazdaság zöldítése terheket róna a háztartásokra, járműtulajdonosokra is. Ugyanakkor elmulasztotta említeni az előbbi bekezdésben részletezett Szociális Klímaalapot, amely éppen a rászorulók megsegítésére szolgál. A másik lényeges szempont, hogy amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy a helyreállítási alap Magyarországnak azért jár, mert ez hitelként vette fel az EU, amit majd vissza kell fizetni a tagállamoknak – ez csak félig igaz. Valóban hitel formájában jutott az Unió ehhez az összeghez, de a most részletezett saját forrásokról szóló javaslat az, amely leveszi a tagállamokról a visszafizetés terhét.
