Jelentősen zuhant Magyarország bruttó hazai terméke az idei második negyedévben, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. A nyers adatok szerint 2,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,3 százalékkal esett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest is csökkent valamennyit, de itt legalább kisebb mértékben, 0,3 százalékkal.
Mik vezettek idáig?
A végeredményben jórészt az ipar, a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főleg a szállítás, raktározás és a kereskedelem játszik szerepet. A mezőgazdaság jónak mondható teljesítménye viszont mérsékelte a csökkenést. (Tehát lehetne még ennél is rosszabb a helyzet.) A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenéséhez képest ellensúlyt jelentett a humánegészségügyi és szociális ellátás javulása, közelítve a járvány előtti szintet.
Az idei első fél évben a bruttó hazai termék 1,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. A GDP második negyedévi alakulásának részletes adatait szeptember 1-jén közli majd a KSH.
Nem volt ez mindig így
Régóta nem volt ennyire jelentős a zuhanás, 2020 vége óta nem láttunk hasonlóan rossz GDP-adatot, mint ezúttal. Olyan sem volt még, hogy sorozatban négy negyedévben is romlásról kelljen beszámolni.
Az előző évtizedben még viszonylag jól teljesített a magyar gazdaság, majd a járvány kirobbanása után, a korlátozások hatására 2020 második negyedévében zuhant be jelentősen. Akkor az azt megelőző negyedévhez képest közel tizenöt százalékkal esett a bruttó hazai össztermék. Ezt sikerült valamennyire javítani 2020 harmadik negyedévében, 2022 első félévéig pedig ismét lassú növekedés volt tapasztalható. A gazdasági világválság, a háború és annak következményei viszont megtették hatásukat, és a tavalyi harmadik negyedévben újra csökkent a gazdaság a megelőző időszakhoz képest. Jelenleg három negatív negyedéven vagyunk túl, két egymást követő hasonló csökkenés pedig már recessziónak számít.
A mezőgazdaság még visszahozhat valamit
A kiugró magyar infláció miatt az állampolgárok ma kevesebbet tudnak fogyasztani, ez is hozzájárult a GDP alakulásához. Az energiaipar teljesítményét szintén figyelembe kell venni, amikor a sorozatos csökkenés okait keressük. A mezőgazdaság várhatóan az idei teljes évben jobban alakul majd, mint tavaly, így végül várhatóan ez javít majd az eredményen. De érdemes hozzátenni, hogy már erre a negyedévre is növekedést várt több szakértő, ehhez képest a csökkenés még csalódáskeltőbb.
A 444.hu emlékeztetett, hogy alig több mint három hete Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjúban amikor arról kérdezték, hogy nem túl optimista-e a kormánynak az a várakozása, hogy idén 4 százalékkal bővül a magyar gazdaság (a hitelminősítők 3 százalékot prognosztizáltak), ezt válaszolta: „Miért vagyunk optimistábbak? Abból indulunk ki, hogy 2022–2023 két gazdaságilag nagyon nehéz év, de az idén tavasszal már elindult egy fordulat.”
Uniós összevetésben is kiemelkedően rossz a magyar GDP-adat. A Pénzügyminisztérium (PM) ennek ellenére azt közölte, hogy a magyar gazdaság „az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók” ellenére az év második felében visszatér a növekedési pályára, jövőre ismét uniós átlag felett teljesíthet. „A gazdaság alapjai stabilak: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős, az inflációt csökkenő pályára állítottuk. Bár Magyarország továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság teljesítménye 4 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, miközben az uniós átlag 3,1 százalék” – fogalmaztak a közleményben.
