– Egyelőre nyoma sincs az építőiparban a fellendülésnek, sajnos még nagyon sokat kell várni, amíg elkezdhet kilábalni a mély gödörből az ágazat. A júniusról júliusra mért 8,5 százalékos növekedés hiába tűnik kedvezőnek, ha ezen kívül az összes lényeges adat továbbra is lejtmenetben van. Hiszen az év első hét hónapjának átlagában 5,3 százalékkal kisebb az építőipar teljesítménye, az újonnan kötött szerződések száma hét százalékkal csökkent, a teljes rendelésállomány pedig 25 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Utóbbi adat értékelésénél figyelembe kell venni, hogy már tavaly nyáron is csökkenőben volt az ágazat teljesítménye – értékelte röviden a friss KSH-adatokat Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a mélyépítési ágazat rendelésállománya 40 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. – Miután egyetlen mutatót sem látok, ami bizakodásra ad okot, így azt mondhatom, hogy az építőipar csak 2024-ben éri el a mélypontot. Azt pedig, hogy mi történt egyik hónapról a másikra, el kell felejteni, mert az attól függ, hogy milyen pénzügyi, számlázási ütemek vannak a nagy munkáknál – tette hozzá.
Kérdésünkre Koji László elmondta, a mélyépítési ágazat mélyrepülése az állami megrendelések drasztikus csökkenésének köszönhető. Jól mutatja a válság mélységét, hogy az összes építési beruházási közbeszerzés értéke a az év első nyolc hónapjában 80 százalékkal csökkent, vagyis az év első kétharmadában az állam és az önkormányzatok ötödannyi közbeszerzést írtak ki, mint egy évvel korábban. Koji László az ágazat válságának elhúzódását a következőkkel magyarázza. A lakosság kivár, megtakarításai ugyanis ilyen viszonyok mellett nem elegendők a felújításra, vagy hogy újat építsen, hitelt pedig a magas kamatok miatt nem nagyon vesz fel. Az állam nem rendel, az országba érkező külföldi beruházásoknál pedig az állami támogatások fejében nem kötik ki, hogy a megvalósításnál vegyék igénybe a magyar építőipar szolgáltatásait. – Párhuzamos építőipari zónák alakulnak ki a kínaiaknál és a törököknél – tette hozzá az elnök.
– Akad azonban jó hír is: az év elejéhez képest átlagosan 15 százalékkal csökkent az építési termékek ára, nem kell 4-5 hónapot várni a szakmunkásokra és a mérnökökre még Budapesten sem, ahol a legtöbb megbízás születik, és erős árverseny alakult ki még vidéken is. Ezért aki építeni vagy felújítani akar, annak azt tanácsolom, most tegye, mert hosszú távon semmi sem lesz olcsóbb – mondta Koji László.
A KSH friss közleménye szerint – amelyet az MTI ismertetett – 2023 júliusában az építőipari termelés a nyers adatok szerint 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 11,6 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké öt százalékkal csökkent. Júliusban az előző hónaphoz képest 8,5 százalékkal bővült az ágazat teljesítménye, ugyanakkor a megkötött új szerződések száma hét százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 11,7 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 24,5 százalékkal visszaesett a 2022. júliusi bázishoz képest. A friss adatok azt mutatják, hogy az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya 24,4 százalékkal elmaradt a 2022. július végén mérttől, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 1,2 százalékkal magasabb, az egyéb építményekre vonatkozóké 39,9 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az év első hét hónapjában az építőipari termelés 5,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
