A magyar párok közel kétharmada elsősorban az állami támogatások miatt kötne házasságot, és csak egyharmaduk azért, hogy ezzel a párkapcsolatukat egy következő szintre emeljék – derült ki az OTP Bank megbízásából készült, házasságkötési trendeket vizsgáló felmérésből, írja a Telex.
A kapcsolati státuszt tekintve a megkérdezettek 43 százaléka él párkapcsolatban, harmada egyedülálló és ugyanekkora arányban vannak, akik már összeházasodtak. A területi eloszlást tekintve nincsenek eltérések, mind a fővárosban, mind a városokban, megyeszékhelyeken hasonlóak az arányok. A pároknak csak 9 százaléka tervezi az esküvőt, közülük is inkább a 30–39 évesek. Akik még nem tervezik, azok közül a legtöbben a 18–29 éves korosztályból kerülnek ki, és akik pedig egyáltalán nem tervezik, ott a 40–50 éves korosztály jár az élen.
Azt is vizsgálták, hogy mit gondolnak a házasság intézményéről a legalább 6 hónapja párkapcsolatban élők, és közülük mi motiválja a házasságot tervezőket. A házasodáshoz a többség külső szempontokat vesz figyelembe: a párok az állami támogatások és kedvezmények (62 százalék), a megszületendő gyermek (38 százalék) és a család, barátok elvárása (29 százalék) miatt házasodna leginkább.
A válaszadók közel fele úgy véli, hogy házasság nélkül is lehet boldog életet élni, nagyobb arányban gondolják ezt a férfiak és a fiatalabbak (18-29 évesek), sőt, a házasságot már tervezők közel 40 százaléka is ezt vallja. A megkérdezettek negyede – főleg a nők – szerint ez csak egy papír, ami semmin sem változtat. A kutatásban résztvevők harmada gondolja úgy, hogy a házasság egy példaértékű szövetséget jelképez.
A KSH adatai szerint 2020-ban itthon emelkedett a házasságkötések száma 3 százalékkal, ami így több mint kétezerrel múlta felül a 2019-es házasságkötések számát. Ennél több házasságot utoljára 1986-ban kötöttek.
A házasság melletti érveknél az anyagi szempontok erős befolyásoló tényezőként vannak jelen. Az esküvőt tervező párok 7 százaléka számol babaváró kölcsön felvétellel, 15 százaléka a csokkal, és 7 százalék mindkettővel. Az MNB adatai szerint a babaváró kölcsön és támogatás jelentős teret hódít: 2021 első negyedévében a lakossági hitelállomány 213 milliárd forintos bővülésének 60 százaléka a babaváró hitelnek volt köszönhető. A babaváró kölcsön iránti kereslet a második negyedévben erősödött, az OTP Banknál például 20 százalékkal nőtt a folyósított babaváró kölcsönök összege az előző negyedévhez képest.
