Az Orbán-kormány minden eddiginél komolyabb megszorítást tervez az önkormányzati szektor feladatainak finanszírozásánál – írja blogján a K-Monitor. Ha az önkormányzati feladatok köre nem csökken, a rendelkezésre álló összeg viszont igen, akkor a növekvő bérek, az egyre magasabb összegű energiaszámlák, valamint az egyéb költségek emelkedése miatt brutális erőforrásvesztésről beszélhetünk – értett egyet Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
Érdekes következtetéseket lehet levonni a kormány hivatalos honlapján 2023. december 30-ikán megjelent – a kabinet következő négy évre vonatkozó várakozásait tartalmazó – „Makrogazdasági és Költségvetési Előrejelzés 2023-2027” című dokumentumból. A előrejelzésből egyebek mellett kiderül, hogy a kormány tavaly sem tudta tartani a költségvetési hiányt, hiszen a 2022 nyarán meghatározott 3,5 százalékos GDP-arányos célt már rég elengedték, majd a tavaly novemberben módosított 5,2 százalék is álomnak bizonyult, az év végén pedig már 5,9 százaléknál állt a mutató. A Varga Mihály által jegyzett dokumentumból arra is fény derül, hogy az elkövetkező évek legnagyobb vesztese az önkormányzati szektor lehet. A helyhatóságok támogatása ugyanis a 2023-ra várható 1100 milliárd forinttal szemben 2027-re 1044 milliárd forintra csökken, miközben az általuk fizetett szolidaritási hozzájárulás a tavalyi 250 milliárd forintról 358 milliárd forintra emelkedik. Ez annyit jelent, hogy az önkormányzatok nettó finanszírozása (a kötelező feladatokra juttatott összegből levonva a szolidaritási hozzájárulás címén elvont összeget) négy év alatt 850 milliárd forintról 686 milliárd forintra csökken.
Az adatokat elemezve a K-Monitor arra mutat rá, hogy álságos a szolidaritási hozzájárulás kifejezés, hiszen hiába nő az önkormányzatok által befizetett hozzájárulás 2023 és 2027 között, ha az nem jut vissza településekhez. Vagyis szó sincs arról, amivel magyarázza a kormány a szolidaritási hozzájárulás szükségességét, miszerint a szegényebb helyhatóságokat finanszírozza a kormány a gazdagabb települések befizetéseiből. A központi költségvetés egyszerűen elnyeli a befizetett összeget, ami az önkormányzatok tudatos kivéreztetésének újabb bizonyítéka.
Visszaüthet a hatalomra
– Örök optimista vagyok, mindig reménykedem, hogy a kormány végre belátja, az önkormányzatok korlátozása vissza fog ütni a hatalomra. A most megjelent pénzügyminisztériumi prognózis azonban azt mutatja, egyelőre még nem érzik ezt a veszélyt. Ha megvalósulnak a leírtak, akkor nemcsak azok a települések kerülnek bajba, amelyek kevesebb iparűzési adót tudnak beszedni, hanem azok is, amelyek eddig valamilyen módon képesek voltak relatíve jól működni – nyilatkozta lapunknak Szentendre polgármestere.
Fülöp Zsolt kérdésünkre elmondta, véleménye szerint az emberek nem az önkormányzatokat okolják majd az esetlegesen kialakuló működési problémák miatt, hanem a kormányt. A központi propagandagépezet sulykolása ellenére ugyanis tisztában vannak a tényekkel, vagyis hogy a kormányzati intézkedések eredményeként folyamatosan csökken az önkormányzatok rendelkezésére álló összeg. Kiemelte, sajnálatos hogy a teljes magyar önkormányzati rendszerre kisebb összeget szán a kormány, mint például honvédelemre vagy a Liszt Ferenc reptér megvásárlására.
Fülöp Zsolt arról is beszélt, hogy Szentendre esetében idén 530 millió forintot von el a kormány szolidaritási hozzájárulás címén, ami igencsak jelentős összeg a város bevételeihez képest. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Szentendre esetében még van hova nyúlni a kötelező feladatok finanszírozásának biztosítása érdekében (például a kulturális rendezvények számának csökkentésével), sok helyütt azonban nincs ilyen lehetőség. – Ha valósággá válik, amit a tervezetben szerepel, akkor talán nem az lesz a kérdés, hogy hány kiállítás lesz a múzeumban, hanem hogy lesz-e egyáltalán kiállítás. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy a magas infláció mellett újabb terhet jelent Szentendre, de az összes önkormányzat esetében is, hogy a gazdaság visszaesése az iparűzési adó összegét is visszafogja vetni, ami szintén csökkenti a rendelkezésre álló forrásokat. Mi már ennek figyelembevételével készítjük az idei költségvetést – mondta a polgármester.
A helyhatóságok kivéreztetése trendszerű
Alapvetően hasonlóan látja az önkormányzatok helyzetét Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Szerinte is évek óta folyik az önkormányzatok tudatos kivéreztetése, ugyanakkor nem tekinti „gránitszilárdságúnak” a Varga Mihály által jegyzett dokumentumot: – Nem tulajdonítanék túlságosan nagy jelentőséget az év végén megjelent pénzügyminisztériumi dokumentumnak. A kormánynak ugyanis törvényi és uniós kötelezettsége az előrejelzés elkészítése. Hogy a leírtakból mi valósul meg, azt majd az éves költségvetésekből látjuk. Ugyanakkor annak is tudatában kell lenni, hogy az elmúlt két évben tendencia az önkormányzati rendszer finanszírozásának csökkenése. A kiadások jelentős emelkedése ellenére nominálisan gyakorlatilag ugyanaz az az összeg szerepel a tavalyi és az idei költségvetésben feladatarányosan, mint az azt megelőző évben, vagyis egyre kevesebbre elég a rendelkezésre álló összeg a kötelező feladatok ellátásához. Ahogy a Települési Önkormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere, Schmidt Jenő korábban nyilatkozta, az elmúlt két évben 30-30 százalékos inflációt kellett kigazdálkodni az önkormányzatoknak a rendelkezésre álló források érdemi növekedése nélkül.
Gémesi György szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a helyhatóságok kivéreztetése továbbra is trendszerű. Az önkormányzati rendszer leépítése már évekkel ezelőtt elkezdődött a különféle államosításokkal, feladatátrendzésekkel, az alulfinanszírozással, a koronavírus-járvány alatti megszorításokkal, a folyamatosan növekvő szolidaritási adóval. Nagy kérdés, hogy az uniós pénzek érkezésével sikerül-e az önkormányzatok finanszírozását legalább szinten tartani.
– Visszatérve az eredeti kérdésre, a pénzügyminisztériumi tervekről akkor lehet megalapozott véleményt mondani, ha az is kiderül, hogy a tervezett forrásszűkítéssel együtt elvonnak-e újabb feladatokat a helyhatóságoktól. Korábban ugyanis szóba került már a közétkeztetés központosítása, illetve az óvodai szolgáltatás állami kézbe vétele. Ha viszont az önkormányzati feladatok köre nem csökken, a rendelkezésre álló összeg viszont igen, akkor a növekvő bérek, az egyre magasabb összegű energiaszámlák, valamint az egyéb költségek emelkedése miatt brutális erőforrásvesztésről beszélhetünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kötelező önkormányzati feladatok nem biztosíthatók a korábban megszokott szinten, komoly működési problémákra kell számítani. Annál is inkább, mert az unióban mértnél továbbra is magasabb a hazai infláció, illetve mert az önkormányzatok által igénybe vett szolgáltatások, például a tömegközlekedési működési költségeiben alkalmazott árak az inflációnál nagyobb mértékben emelkednek – mondta Gémesi György.
