Túlélésre rendezkedik be az építőipar, állami programokra várnak a szereplők

Túlélésre rendezkedik be az építőipar, állami programokra várnak a szereplők

A Budavári Palota A épületének felújítási munkálatai (Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az év második fele az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról fog szólni az építőiparban – figyelmeztet közleményében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. A múlt év közepéhez viszonyítva ugyanis harminc százalékkal kisebb az építőipar rendelésállománya, az idén kötött új szerződések volumene harminchét százalékkal marad el a 2022 első felében kötött szerződésektől. 

Koji László beszámol róla, számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda van, amelyek az erősödő verseny mellett sem fognak elegendő munkához jutni. Számítani kell tehát leépítésekre, máskülönben a következő két évben nem tudnak majd a piacon maradni. Radikális költségcsökkentés szükséges az építési vállalkozások többségénél. A szakmunkásokat és a mérnököket a vállalkozások mindenképp szeretnék megtartani, ehhez viszont munkára van szükség. Eközben az állami megrendeléseket körülbelül háromezermilliárd forintos nagyságrendben fogták vissza, a lakásépítések és -felújítások is csökkentek huszonöt százalékkal. Az unión kívüli munkaerő és a kivitelezői kapacitás használata szintén kritikus helyzetbe hozzák a hazai szereplőket. 

A közleményből kiderül, hogy az építési beruházások hasonló mértékű ciklikusságára az elmúlt tíz évben nem volt példa. Koji szerint szükséges lenne az építési-beruházási közbeszerzések folyamatos előkészítése, a folyamat felgyorsítása, további ajánlatkérések meghirdetése és a projektmegvalósítások vállalkozásba adása. Szükség lenne az Állami Építési Beruházások Kerettörvényének mielőbbi elfogadására is. A jelen pillanatban nem lászanak az EU-s gazdaságfejlesztési programokból hazánkat érintő beruházások. A szövetség szerint szükség lenne további energiahálózat-fejlesztésre és -összekapcsolásra, a nagy távolságú közlekedési rendszerek fejlesztésére, a regionális vízgazdálkodás és a termelési rendszerek kialakításához szükséges építési-beruházási feladatokra.

A szereplők előrelépést várnak Paks II. elindításában és kivitelezésében, az országos lakóingatlan-felújítási programban, a bérlakásépítési programban, az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukciós programjában, de a szennyvíztisztítós rendszerek rekonstrukciójában is. Fontos lenne a környezetkímélő energiatermelő és -tároló kapacitások kiépítése is. „A lakásépítés és felújítás az állami ösztönzők és a lakosság részére elfogadható banki finanszírozás nélkül tovább szűkül. Az építőiparosok a lakossági kapcsolataikból merített tapasztalataik alapján jelzik, hogy a lakásépítők a csok aktualizálására várnak, valamint az energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra” – olvasható a közleményben.