Jövő héten indul a felsőoktatásba frissen bekerülők rohama az albérletekért, hiszen július 26-án teszik közzé, kik azok, akik idén felvételt nyernek egyetemi, főiskolai képzésre. A téli pangást, majd a tavaszi fellendülést követően ilyenkor indul be igazán az lakásbérleti piac. A rutinos lakásbérlők tisztában vannak ezzel, és jellemzően késő tavasszal mondják fel korábbi bérleményüket, ha azt túl drágának érzik, vagy egyéb okból váltani szeretnének. Olvasónk is így tett, amikor három év után felmondta bérleti szerződését, mert végre egyedül szeretett volna lakni.
Ha meguntad a lakótársad, költözz új bérleménybe
– Hét éve élek a fővárosban, harmadéves egyetemistaként költöztem ide. Először négyen laktunk egy Rákóczi úti lakásban, majd ketten költözünk tovább a Kodály körönd környékére. Április végén jelezte a főbérlő, hogy emelni szeretne a lakbéren. Miután az emelt díjat már nem akartam kifizetni, az évfordulóra felmondtam a szerződést. Már korábban is felvetődött bennem, hogy ideje lenne továbblépni, és egyedül élni, ezért már időben elkezdtem lakást keresni. A környéket megszerettem az elmúlt három évben, így elsősorban errefelé nézelődtem, és szerencsére találtam is egy garzont a közelben, amelyre hasonló bérleti díjjal tudtam szerződni – mondta a húszas éveinek vége felé járó fiatalember.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője szerint tipikus esetről van szó. – A bérlakásban élők ilyenkor, még a felvételi eredmények ismertté válása előtt igyekeznek új lakásba költözni, ha bármely okból így döntenek. A szerződések jó részét ugyanis a nyári időszakban – július-augusztusban –, az egyetemi felvételi eredményközlésének idején kötik, jellemzően egy éves időtartamra. Idén talán még a korábbi éveknél is intenzívebben szeretnének lakbért emelni a tulajdonosok, hogy lépést tartsanak az inflációval, ezért már most megélénkült a lakásbérleti piac – vázolta a piaci helyzetet. Balogh László szerint az adatok azt mutatják, hogy április óta fokozatosan erősödik az albérletpiac keresleti és kínálati oldala. A kereslet áprilisban Budapesten több mint 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A kínálat azonban csak május után kezdett dinamikusan bővülni, júniusban bő 5 százalékkal, július közepéig pedig több mint 7 százalékkal haladta meg a bérlakást kínálók aránya az egy évvel korábbi szintet. Jelenleg országosan közel 12 ezer – Budapesten hozzávetőlegesen fele ennyi – kiadó lakásból válogathatnak a lakásbérleményt keresők.
Közjegyzőnél érdemes szerződést kötni
Balogh László kérdésünkre elmondta, az albérletpiac tavaszi élénkülése mögött a fokozatos drágulás áll. A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint a lakbérek országosan 15 százalékkal lettek magasabbak tavalyhoz képest, a fővárosban pedig ötödével emelkedtek a bérleti díjak. Így Budapesten most 240 ezer forint az átlagos lakásbérleti díj, amin felül jellemzően kéthavi kauciót is kérnek a tulajdonosok az esetleges károkozás, vagy felhalmozódó közműdíjtartozás fedezeteként. Aki nem akarja vagy nem tudja kifizetni a megemelt díjat, vagy egyéb okból akar továbbállni, az felmondja a szerződést, és újat keres magának. A szerződéskötés kapcsán arra hívta fel a szakértő a figyelmet, hogy mindkét fél számára előnyös, ha közjegyző előtt kötik a szerződést, mert így mind a lakástulajdonos, mind a bérlő biztonságban érezheti magát. Néhány tízezer forintos költség fejében ugyanis olyan megállapodást köthetnek, amely felgyorsíthatja a szerződés felmondását, illetve a költözést, a szerződésben foglaltak ugyanis azonnal végrehajthatók. Ha például nem hajlandó fizetni a bérlő, a tulajdonos azonnal végrehajtást kezdeményezhet. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a későbbi viták, illetve a nagy közműtartozások megakadályozása érdekében egyre több bérbeadó szereli fel előre fizetős órával az ingatlant, így nem kell attól tartania, hogy a nyakán marad egy nagy halom kifizetetlen számla. A bérlő számára pedig előnyös, hogy a tulajdonos gyorsan kötelezhető például egy elromlott háztartási gép cseréjére, ha ez szerepel a szerződésben, illetve nem fordulhat elő, hogy évközben lakbért emelnek, vagy idő előtt az ingatlan elhagyására kényszerítik.
Nem minden költséget kell a bérlőnek állni
Balogh László hangsúlyozta, nem minden költséget kell feltétlenül a bérlőnek állnia. A közös költségnek lehetnek például olyan tételei, amelyek a tulajdonos érdekét szolgálják, a lakás értékét növelik, például a felújítási alapba történő havi befizetés, ezért annak kifizetése alól a szerződésben mentesíteni lehet a bérlőt. A szakértő arról is beszélt, hogy a határozott idejű, jellemzően éves szerződésből nem egyszerű ugyan kilépni, de azért van erre lehetőség. A külföldi diákok például, akik néhány hónapos, legfeljebb féléves képzésre érkeznek hozzánk, sokszor úgy egyeznek meg a tulajdonossal, hogy mielőtt hazautaznak, szereznek maguk helyére új bérlőt. Ezt a módszert persze hazai egyetemi hallgatók is választhatják, ha éppen valami miatt ki kell szállni egy szerződésből, mert jelentősen megváltoztak életkörülményeik. Ezzel a megoldással a bérbeadó és a bérlő is biztonságban érezheti magát.
Balogh László a nyári roham jellemzőiről azt is elmondta kérdésünkre, hogy két nagy csoportba sorolhatók a bérlakást váltók. Az egyiket jellemzően azok alkotják, akik friss egyetemistaként egyedül szeretnének lakást bérelni. Ők általában garzonlakásokat keresnek, lehetőleg az egyetem környékén. De ide tartoznak azok is, akik megunták a közös lakást – mint például olvasónk is –, ezért kisebb lakásba költöznének. A másik nagy csoportot szintén a felvételt nyertek, vagy az éppen váltás előtt állók alkotják, akik három-négy hálószobás nagyobb ingatlant keresnek, hogy összeköltözzenek.
