Tragikus hirtelenséggel meghalt az Equilor Befektetési Zrt. elnöke, Gereben András. A halál oka a hírekből nem derült ki. Gereben mindössze negyvenhét éves volt. Néhány héttel ezelőtt számolt be arról a sajtó, hogy a nemrég Tiborcz Istvánhoz került Gránit Bank Zrt. többségi részesedést szerzett az Equilorban. De a Válasz Online már tavaly is Tiborcz Istvánhoz kötötte az Equilort.
Gereben 1975. július 4-én született. Közgazdászdiplomáját a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerezte, majd az MHB Talentum Rt.-nél helyezkedett el értékpapír-üzletkötőként 1994-ben. Két évvel később már az Equilornál találhattuk őt. Először értékpapír-üzletkötőként, aztán értékpapír-üzletágvezetőként, később pedig befektetési igazgatóként dolgozott a cégnél. Az Equilor ügyvezető igazgatója 2005-ben lett, négy évvel később pedig a társaság elnökévé választották. A gyászhír megfogalmazása alapján vezetése alatt egy kis értékpapír-kereskedő cégből a régió meghatározó befektetési bankjává váltak. A Telex nekrológja szerint „egy befektetési vállalkozás életéről mindig a trading, a rengeteg képernyő előtt telefonnal, örökös sietségben üzletelő brókerek villannak be, de vannak olyan vezetők is, akik inkább összetett dealeket raknak össze, strukturálnak, gondolkodnak. Gereben András inkább ez utóbbi típus volt.” Az Equilor meghatározó vezetője Gereben mellett Szécsényi Bálint.
Három héttel ezelőtt lehetett olvasni a hírekben, hogy a Gránit Bank Zrt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerzett az Equilorban. Az ígéret úgy szólt, hogy a vállalat neve és vezetése nem változik, a befektetési szolgáltatót ezután is Gereben elnök és Szécsényi vezérigazgató irányítják majd, megtartva 49,9 százalékos tulajdonrészüket. Szécsényi egyébként korábban a Budapesti Értéktőzsde alelnöke volt. Tiborcz cége, a BDPST az év elején szerzett 43,2 százalékos részvénypakettet a Gránitban, míg a közvetett tulajdonosi részesedés ennél is jelentősebb, 57,41 százalékos, a szavazati jog pedig 84,25 százalékos mértékű.
A közlemény úgy fogalmazott, a Gránit tulajdonszerzése az Equilorban mindkét fél számára előnyös, mert a bank ügyfelei számára bővül a befektetési- és privátbanki szolgáltatások köre, az Equilor ügyfelei számára pedig a banki háttér segíti a szolgáltató növekedését. A tranzakcióra még rá kellett bólintania a Magyar Nemzeti Banknak és a Gazdasági Versenyhivatalnak.
Szintén néhány hetes hír, hogy új céget hozott létre a 600 milliárdos vagyont forgató Equilor alapkezelőjéhez tartozó Central European Ingatlanalap. A Kantrum Property Kft. székhelye pedig a Jellinek Dániel Indotek-csoportja által birtokolt Start Irodaházban található. Ezáltal pedig, mint a HVG fogalmazott, újabb találkozási pont jött létre Szécsényi és Jellinek között, akik egyaránt rendszeresen üzletelnek Tiborcz Istvánnal. A Válasz Online eközben már tavaly májusi cikkében a miniszterelnök vejéhez kötötte az Equilort, amely már több éve abban a pasaréti irodaházban működik, mint a BDPST.
Gereben azok közé tartozott, akik bőven a NER kiépülése előtt jelentős pozícióba tornászták magukat, amit az elmúlt tizenkét évben is őrizni tudtak. Az Equilor vezetője a 2010-es kormányváltás idején csupán harmincöt éves volt, ekkor arról beszélt a Figyelőnek adott interjúban: „nem segítette a hazai tőkepiac, s ezen belül a tőzsde működését, hogy az adózási szabályokat folyamatosan átírják. Holott nemzetgazdasági szempontból is hallatlanul fontos lenne, hogy az országnak stabil, növekvő tőzsdéje legyen.” A jelenből visszaolvasva érdekes az is, hogy már ekkor arról beszélt, milyen ad hoc módon kezeljük az energiakérdést, miközben „a kiszámíthatatlanság távol tartja a befektetőket, akik komoly pénzeket fektetnek a megújuló energiaforrásokba.” A cikk melletti névjegyben egyébként kedvenc filmjeként A Keresztapa-trilógiát jelölte meg.
Hét évvel ezelőtt a már kormánypárti, átalakulófélben lévő Origónak adott közös interjút Szécsényivel. Akkor már túl voltunk a Buda-Cash Brókerház működési engedélyének felfüggesztésén, egy sor botrány a 2015-ös évre esett. Gereben az interjúban azt mondta, a Buda-Cash-ügy „különösen a Quaestornál jelentett gondot, amely jelentős mennyiségű kötvénnyel finanszírozta a vállalatcsoport likvidnek nem mondható eszközeit. Az adott piaci szituációban egy ilyen tőkeszerkezet még fiktív kötvények nélkül is magában hordozta a bedőlés jelentős kockázatát.” A Quaestor-botrány hatása ugyancsak elsöprő volt, a károsultak még hosszú évek múltán is futottak a pénzük után. Gereben az említett interjúban beszélt továbbá arról is, hogy „az uniós források egy ideig még kitartanak, de ha ez a pillér kiesik, akkor ezt valahonnan pótolni kell. A tőkepiacnak nagyon fontos szerepe kell legyen abban, hogy ez ne okozzon majd egy olyan tőkehiányt a magyar gazdaságban, aminek a növekedésre nézve elég komoly káros hatása lehet.”
