Nem hiszi, hogy lenne olyan közvetlen veszély, mint amit a korábbi külügyminiszter, Rastislav Káčer állított, miszerint ha Oroszország elfoglalta volna Ukrajnát, a magyar kormány területi követelésekkel lépne fel Szlovákiával szemben – többek között erről beszélt Ódor Lajos, Szlovákia első magyar nemzetiségű miniszterelnöke az Új Szónak adott interjújában.
A miniszterelnök szerint nincs is értelme a külügyi tárca korábbi vezetőjének kijelentéseit kommentálni. A mostani külügyminiszter szerinte racionálisan kezeli a kétoldalú kapcsolatokat, nemrég járt Csehországban, Lengyelországban és most készül Budapestre. – Nekünk az az érdekünk, hogy itt a régióban is mindenkivel nyíltan tudjunk beszélni, de ne kelljen, akár az ilyen, kissé elhamarkodott mondatok nyomán, újabb és újabb problémákba futnunk a két ország kapcsolataiban – fejtegette a miniszterelnök, aki arra a kérdésre, hogy beiktatása óta találkozott-e Orbán Viktorral, röviden annyit válaszolt, hogy „nem”. De valószínűleg az európai vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján találkoznak majd, vagy a V4-találkozón Pozsonyban.
Kedden Pozsonyban volt a bukaresti kilencek csúcstalálkozója, amelynek Szlovákia és Magyarország is tagja. A találkozón ott volt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. Ódor Lajos szerint jelenleg nem az a kérdés, hogy bizonyos körülmények között felvegyék-e a szövetségbe Ukrajnát, hiszen erről már 2008-ban született valamiféle döntés. Ugyanakkor nem várható, hogy ez gyorsan megtörténik. Szerinte egy kommunikációs váltás lesz majd látható, ha sikerül ezt Vilniusban átvinni. Ez arról fog szólni, hogy vannak a belépésnek bizonyos feltételei, amelyeket Ukrajnának valószínűleg nem kell majd teljesítenie, de ez nem azt jelenti, hogy az ország tagsága napirenden van, főleg nem akkor, amikor ott háború dúl – mondta a szlovák miniszterelnök, aki nem zárta ki, hogy idővel Kijevbe látogat. Zelenszkijjel egyébként már találkozott az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján, akit határozott, de egyben nyugodt emberként írt le. – Egyáltalán nem valamiféle hisztérikus figura, aki minden áron próbálná meggyőzni az embert, hanem higgadt érveket hozott fel. Ugyanakkor nagyon elszántan beszélt arról, mik a tervei Ukrajnával – fogalmazott Ódor.
„Ez most nem arról szól, hogy az ukránok provokálták volna ki a háborút. Hanem az történt, hogy valaki megtámadta az országukat, és azt követeli, hogy azok a területek, amelyek eddig Ukrajnához tartoztak, más állam részei legyenek. Ez semelyik ország számára nem lehet elfogadható, amely hosszú távú békét szeretne. Persze rövid távra vonatkozóan sokan mondják azt, hogy ha nem védekeznének, akkor már vége lenne a háborúnak. De gondoljunk bele, ha valaki éppen erőszak áldozatául esik, annak sem mondanánk, hogy ne ellenkezzen, mert akkor gyorsabban túl lesz a megerőszakoláson” – mondta azzal kapcsolatban, hogy hogyan győzné meg az olvasókat, Szlovákiának miért kell támogatnia Ukrajnát.
Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország miért utasítja el Ukrajna katonai támogatását, úgy vélekedett, hogy erről nem őt kellene megkérdezni. Ugyanakkor azt is leszögezte: „Minden államnak joga van olyan álláspontot képviselni, amilyet akar. Csak aztán ha valaki elég sokáig foglal el a NATO vélekedésével szembeni álláspontot, akkor egy idő után a többiek megkérdőjelezik, hogy az érintett állam miért tagja a szövetségnek.”
Szóba került még az is, hogy a szlovákiai közvélemény-kutatások szerint a társadalom jelentős része nem támogatja, hogy az ország segítse Ukrajnát. Szerinte ez ügyben hibákat követtek el, az elmúlt években nem figyeltek oda eléggé arra, hogy sok csatornából, a közösségi médiából folyik az orosz propaganda. – Én egyáltalán nem hiszem azt, hogy az ország ötven százalékát valamilyen extrém magatartás jellemezné. Ez tényleg arról szól, hogy csak egy oldalról kapják az információt. A szakértői kormányunk ezt megpróbálja majd ellensúlyozni – fejtegette a miniszterelnök.
Ódor beszélt arról is, milyen számára magyarnak lenni: amikor a privátszférában, majd a pénzügyminisztériumban dolgozott, sehol sem volt fő kérdés a nemzetiség, de sosem titkolta, hogy magyar. Ennek ellenére amikor Zuzana Čaputová szlovák államfő felkérte a szakértői kormány vezetésére, az államfő nem volt vele tisztában – mondta a lapnak a kormányfő. Čaputová egyébként örült ennek, hiszen úgy vélte, minél színesebb a kormány, annál jobb. Üdvözölte, hogy van egy szakember, aki magyar nemzetiségűként fogja irányítani ezt a kormányt.
Ami a kisebbségek szlovákiai helyzetét illeti, azt problémának látja, hogy amikor nagyobb beruházásokról gondolkodott az ország, más régiók voltak előtérben, kevesebb jött Dél-Szlovákiába, mint amennyire igényt lehetett volna tartani. Most azonban az első kormányülések egyikén megszavazták egy beruházás támogatását Rimaszombatba.
