Szintet lépett a magyar kormány uszítása az Oroszország által megtámadott Ukrajna, illetve az ukránok ellen annak az állításnak a sulykolásával, hogy az Európai Unió a Magyarországnak és Lengyelországnak járó, visszatartott közösségi pénzeket a háborúban álló országnak adta, adja. A miniszterelnök azzal hergelt a múlt heti uniós csúcsra készülve, hogy számon kéri a pénzügyi csőd szélén tántorgó Brüsszelen: hol a pénz? Utóbb kiderült, hogy magán a tanácskozáson Orbán Viktor nem igazán firtatta az ügyet. Miért is tette volna? Pontosan tudja a választ. A visszatartott pénzek megvannak, a hozzájuk vezető ajtó zárját az unióval kötött megállapodás, annak betartása, illetve a jogállamisági aggályok eloszlatásának kulcsa nyitja.
Ukrajna kapcsán az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács olyan állásfoglalást adott ki, amely lényegében megerősítette az eddigi uniós irányvonalat. A döntés egyhangú volt, vagyis az elvi magyar álláspontot is tükrözi. E szerint az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy felelősségre vonják Oroszországot az Ukrajna elleni háború miatt. Továbbá az EU pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai – utóbbi természetesen nem sértheti a tagországok védelmi, biztonsági érdekeit - és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és népének, ameddig csak kell.
Ez mintha ellentétes lenne azzal, amit a magyar miniszterelnök hangosan képvisel. Zárt ajtók mögött mégis jóváhagyta a szöveget, ahogy már 11, Oroszország elleni szankciós csomagot is.
Úgy látszik, két Orbán Viktor járt Brüsszelben. Az egyikük szerint a másik csakis háborúpárti lehet.
