Törökország több éven keresztül kihasználta az Egyesült Államokat. Most pedig fogva tartják a mi csodálatos keresztény lelkészünket, akit ezennel arra kell kérnem, hogy nagy hazafias túszként képviselje az országunkat. Semmit sem fizetünk egy ártatlan ember elengedéséért, hanem visszavágunk Törökországnak! – írta augusztus közepén Donald Trump amerikai elnök kedvenc kommunikációs csatornáján, a Twitteren. A kemény hangú üzenet azonban korántsem az első, inkább sokadik felvonása annak a diplomáciai háborúnak, ami napjainkban a szemünk előtt játszódik a két katonai szövetséges között.
Mi vezetett a két politikus csörtéjéhez? Amerika és Törökország viszonya korábban sem volt felhőtlen, mivel Washington sehogy sem volt hajlandó kiadni Ankarának Fethullah Gülen hitszónokot, akit Erdoganék a 2016-os puccs megszervezésével vádolnak. Mikor hajtóvadászatot indítottak Törökországban az esetleges résztvevők ellen, Andrew Brunson amerikai lelkipásztort is letartóztatták, akire Trump utalt a fenti bejegyzésében. Brunsont azóta fogva tartják a török hatóságok, méghozzá egy egészen sajátos üzletet ajánlva: Erdogan Fethullah Gülen kiadatásához kötötte a lelkipásztor szabadon bocsátását, amit Washington nem teljesített. A külpolitikai fejlemények sem tettek jót az amerikai–török viszonynak: míg az Egyesült Államok fegyveresen és anyagilag is támogatja a szíriai kurdokat, addig a törökök már a gondolattól is rosszul vannak, hogy déli határuk mentén egy kurd entitás megerősödjék.
Trump nem a liberális elvekre épít
Biztonsági téren politikai irányvonala azonban hegemonisztikus maradt, mint elődeié.
Ám ami a kedélyeket most a végletekig borzolta, az leginkább a török gazdaság helyzetében keresendő. Miután az immáron egy személyben államfő és miniszterelnök Erdogan kinevezte a vejét a török jegybank elnökének, többen megriadtak, mi lesz az intézmény függetlenségével. A piaci szereplők ugyan arra számítottak, hogy a török nemzeti bank emelni fogja az irányadó kamatot, ami mégsem következett be, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a jegybank elvesztette a függetlenségét – Erdogan ugyanis köztudottan az alacsony jegybanki kamat híve. Innentől pedig nem volt megállás: a külföldi tőke elapadt, a török líra pedig hirtelen zuhanásba kezdett. Jól jelzi ennek mértékét, hogy augusztus 9-én csak egy nap alatt 5 százalékot esett a líra értéke a dollárhoz képest, amire a 2008-as gazdasági válság óta nem volt példa.
A mélyrepüléshez viszont nagyban hozzájárult az is, hogy Trump éppen ekkor váltotta valóra júliusi fenyegetését, miszerint ha nem engedik szabadon Andrew Brunsont, akkor szankciókkal kell számolniuk a törököknek. Miután a büntetőintézkedések értelmében az amerikaiak zárolták a török belügyminiszter és igazságügyi miniszter amerikai javait, válaszul Erdogan is elrendelte Jeff Sessions amerikai igazságügyi és Ryan Zinke belügyminiszter törökországi javainak befagyasztását. Majd Trump következett: jelentősen megemelte az acél- és alumíniumcikkek védővámját. Ankara erre megemelte több amerikai termék, például a gépkocsik, a szeszes italok és a dohányáruk vámját, ez azonban cseppet sem segített a líra helyzetén.
Jól jellemzi az elmérgesedő viszonyt az is, ahogy újabban a két politikus egymásról nyilatkozik. Erdogan például legutóbb azt nyilatkozta, hogy valakik gazdasági háborút indítottak Törökország ellen, amihez pont jól jött Trump butasága. A török elnök ugyanis csak ennek tulajdonítja azt, hogy Trump szerint Ankara direkt gyengítette a török líra árfolyamát, hogy ezzel kedvezőbb helyzetbe kerüljenek az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben.
Salvini, Erdogan és Putyin vár a szabadságról visszatérő Orbán...
Szerdán kormányülést vezet, pénteken Kerényi Imre temetésén beszél, majd Kirgizisztánba utazik.
Nem könnyíti meg a magyar külpolitika helyzetét sem Trump és Erdogan csörtéje. Míg Orbán Viktor kitűnő kapcsolatot ápol Erdogannal – a magyar miniszterelnök júliusban személyesen is részt vett a török elnök beiktatásán –, újabban az a hír járja, hogy Trump szorosabb viszonyt alakítana ki a magyar kormánnyal. Mindeközben a török diplomácia azon dolgozik, hogy néhány hónapon belül létrejöhessen a frissen újraválasztott Erdogan budapesti látogatása. Így csak bízhatunk abban, hogy ezúttal nem kerülünk két tűz közé. Két illiberális tűz közé.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 15. számában jelent meg, 2018. augusztus 24-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 15. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
