A brüsszeli EU-csúcs első napján döntöttek a tagállamok arról, hogy jóváhagyják a módosított brexit-szerződést, a kérdés az, hogy mindezt szombaton megszavazza-e a brit alsóház. A kilépés után belépésről tárgyaltak éjszakába nyúlóan a tagállamok, de itt már korántsem volt akkor az összhang. Albánia és Észak-Macedónia ugyanis arra vár, hogy megkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat, ehhez a tagállamok hozzájárulása szükséges.
Azonban Franciaország, Hollandia és Dánia blokkolja ezt a folyamatot. Pontosabban, a hollandok és a dánok ahhoz hozzájárulnának, hogy a macedónokkal külön kezdődjön meg a joganyag összehangolása, de az albánokat ők sem akarják egyelőre. A leghatározottabb véleményen Emmanuel Macron francia elnök van, aki kijelentette, hogy amíg a mostani EU-tagsággal is sok a gond, bizonyos ügyek mentén nincs meg az egység, nem lehet bővíteni az integrációt, addig semmi értelme újabb államokat beemelni a közösségbe.
Ez a vélemény aztán sokaknál kicsapta a biztosítékot. Johannes Hahn, az EU bővítésért felelős biztosa a Twitteren azt írta, hogy világossá kell tenni: ami történt, nem Albánia és Észak-Macedónia felelőssége, hanem az Európai Unióé. A balkáni államok ugyanis teljesítették azokat a feltételeket, amelyeket támasztottak számukra. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szerint történelmi hibát követ el az EU azzal, hogy nem támogatja a bővítést. Kijelentette, bízik benne, hogy Albánia és Észak-Macedónia a csalódottság miatt nem bátortalanodik el, de „Olaszország mindig meg fogja őket védeni”. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is nagy, történelmi hibáról beszélt. Tusk azt üzente az albánoknak és a macedónoknak, hogy ne adják fel, mert ő biztos abban, hogy egyszer mindkét ország tagja lesz az EU-nak. A témát majd jövő májusban Zágrábban folytatják egy nagyszabású balkán konferencia keretében.
„Több Európához több Pénz kell"
A tagállamok tárgyaltak a következő hét éves költségvetésről is. Ha lehet, itt még nagyobb a szakadék az egyes vélemények között. A nagy nettó befizető államok nem akarnak többet a közös kasszába tenni, márpedig a brit kilépéssel az ő terheik nőnek meg jelentős mértékben.
A közös büdzsé haszonélvezői – Lengyelország, Magyarország – pedig nem szeretnének kevesebbet kapni, ahogy Mateusz Moravieczki lengyel kormányfő fogalmazott, több Európához több pénz is kell. És ami szintén meghatározza a költségvetést, az államok többsége szerint a büdzsé negyedét a klímacélok megvalósítására kell fordítani. Angela Merkel német kancellár szerint a megállapodás még borzasztó messze van.
Az EU elítéli Törökországot, Orbán hallgat
Egységes voltak viszont a tagállamok Törökország ügyében. A csúcson elfogadott zárónyilatkozat szerint „az EU elítéli Törökország egyoldalú katonai fellépését Északkelet-Szíriában, amely elfogadhatatlan emberi szenvedéseket okoz, aláássa a Dáesh elleni küzdelmet és súlyos fenyegetést jelent Európa biztonságára.” Leszögezték azt is, hogy „az Európai Unió továbbra is erőfeszítéseket tesz arra, hogy a folyamatosan változó szükségletek fényében hatékonyan kezelje a súlyos humanitárius és menekültügyi válságot, többek között azáltal, hogy támogatást nyújt azon tagállamoknak, amelyek a legkomolyabb kihívásokkal néznek szembe a Földközi-tenger keleti térségét érintő migrációs hullámokat illetően.”
Volt legalább két búcsúzó is az uniós csúcson, hiszen a következő, decemberi tanácsülésen már sem Donald Tusk, sem Jean-Claude Juncker nem lesz hivatalban. Juncker egyébként minden bizonnyal csúcstartó és az is marad hosszú ideig. 148 EU-csúcson vett részt összesen, 18 éven keresztül Luxembourg miniszterelnökeként, az utóbbi öt évben pedig az Európai Bizottság vezetőjeként. “Életem végéig büszke leszek arra, hogy Európát szolgálhattam” - mondta utolsó sajtótájékoztatóján Juncker.
A magyar álláspontokról nem sokat tudtunk meg az EU-csúcson. Orbán Viktor szokásához híven nem tartott sajtótájékoztatót, az Európa Tanács épületébe is olyan útvonalon ment be és távozott, ahol kikerülte a miniszterelnökre várakozó újságírókat. Máshonnan azonban megtudhattuk, hogy Orbán Viktornak volt egy találkozója az Európai Néppárt „bölcseivel”, korábbi magas rangú európai politikusokkal. Novák Katalin államtitkár, a Fidesz alelnöke, aki a miniszterelnök és Szájer József EP-képviselő mellett tagja volt a delegációnak egy fotót is közzétett Facebook-oldalán a következő szöveggel: „Jó hangulatú, konstruktív megbeszélés Brüsszelben az Európai Néppárt és az európai jobboldal jövőjéről.” A valóság azonban az, hogy a találkozó a Fidesz Néppártban betöltött és jelenleg felfüggesztett tagságáról szólt, a részvevők pedig a magyar demokrácia állapotáról írnak majd az Európa Néppártnak egy jelentést – ettől függhet a Fidesz tagsága is. Mint ahogy erről a pártcsalád a Twitteren be is számolt.
