Az új típusú koronavírus eljutott az Egyesült Államok legfőbb vezetéséig is: megfertőződött Donald Trump elnök, a first lady, és az elnöki adminisztráció számos tagja. A Fehér Házban valójában helyi gócpont alakult ki, a hivatal irányítói mégsem végeztek semmilyen átfogó kontaktkutatást a járvány felderítése érdekében. A New York Times megtette helyettük, és az eredmények ijesztő fogalmatlanságról tanúskodnak az irányítás legfelsőbb szintjén.
Amikor Donald Trumpnak be kellett vonulnia a gyógykezelésére kijelölt Walter Reed gyógyászati központba (ami egyértelműen arra utalt, hogy Covid-19 betegsége súlyossá vált), majdnem negyven év óta példátlan egészségügyi krízis állt elő az amerikai elnöki hivatalban. 1981. március 30-án volt utoljára hivatalban lévő elnök életveszélyben, amikor a washingtoni Hilton hotel előtt többször is meglőtték Ronald Reagan elnököt. Őt kritikus állapotban szállították a George Washington egyetemi kórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta.
Az akkori incidens minden másodperce pontosan ismert. Dokumentumfilmek sokasága készült arról, hogy pontosan milyen szögben hatolt be a golyó Reagan testébe (aki ezzel az első olyan amerikai elnök lett, aki lövést kapott, de túlélte), a merénylet közben ki hol állt, merre mozdult, mindent tudunk a legapróbb részletekig.
A jelenlegi helyzet totálisan más. Trump nem Reagan, és a körülötte lévő embereket sem ugyanazok a motivációk mozgatják, mint az elvárható lenne a világ leghatalmasabb országának vezetőitől. A Fehér Házban a helyi járvány kitörése után a rendelkezésre álló adatok alapján a legalapvetőbb intézkedéseket sem hozták meg, hogy felderítsék a fertőzési láncolatot. Mindent titkosítottak, sőt még a járványügyi hivatalt (a CDC-t) is kizárták az ügyből. A szóvivő szerint a fertőzés forrása „meghatározhatatlan”.
Persze csak akkor meghatározhatatlan, ha nem is akarjuk meghatározni. A genetikai elemzés ma már olyan fejlett, és olyan egyszerű laboratóriumi rutinműveletté vált, hogy a genetikusok alapvető készségei közé tartozik a genetikai törzsfák felvázolása. Ha megvizsgáljuk a különböző emberektől vett vírusmintákat, azok génállományában lévő apró változások (mutációk) segítségével egészen pontosan fel lehet rajzolni, hogy mely beteg vírusa melyik másik érintett vírusától származik, magyarul ki fertőzte meg.
Természetesen a Trumpot megfertőző koronavírus genetikai ujjlenyomata nincs meg (vagy legalábbis nem hozzáférhető), viszont a New York Times két újságírója is megfertőződött, méghozzá a feltételezések szerint a Fehér Házban, így ennek a két kórokozónak a genomját sikerült megszekvenálni. Nagyon valószínű, hogy ugyanez a vírus (illetve egyik elődje, esetleg utóda) betegítette meg az elnököt is. A genomelemzésre a pozitív teszt után még hetekig lehetőség van, így akár még ma is fel lehetne deríteni, hogy milyen szerepet játszott például Amy Coney Barrett legfelsőbb bírósági bíró beiktatása a terjedésben, amiről azt gyanítják, hogy szuperterjesztő eseményként működött.
Amy Coney Barrett amerikai alkotmánybíró Donald Trump társaságában (Fotó: The White House / Flickr)
Eddig 31 megfertőződött személyről tudni a Fehér Házból, közéjük tartozik a Times két munkatársa, Michael Shear és Al Drago, akik eltérő időpontokban vettek részt elnöki eseményeken, és egymással nem találkoztak. Shear az Air Force One elnöki különgépen utazott, amikor (az akkor már vélhetően fertőző) Trump másfél méterre megközelítette őt maszk nélkül. Drago pedig Barrett bíró beiktatásán találkozott olyan tisztviselőkkel, akik később pozitívnak bizonyultak.
A vizsgálat kimutatta, hogy mindkét, függetlenül megfertőződött újságíró vírusa ugyanazokat a genetikai jellegzetességeket mutatta, vagyis egy forrásból származtak. Ráadásul a vírusaik mutációi egészen ritkák az Egyesült Államokban a Washingtoni Egyetem vizsgálatra felkért genetikusa szerint, így szinte biztos, hogy a fehér házi járványgócban fertőződtek meg. Ez a fajta koronavírus még tavasszal terjedt át Amerikába Európából, de azóta visszaszorult.
A génszekvenálás akár hónapokkal a fertőződés után is alkalmas lehet arra, hogy felderítsék vele a fertőzési lánc kiindulópontját (vagyis hogy ki hurcolta be a vírust a Fehér Házba), hiszen a mintavételi vattapálcikákat (főleg, ha ilyen fontos helyről származnak), sokszor hosszú ideig megőrzik a laborokban, a koronavírus pedig – sajnos – rendkívül sokáig érintetlen maradhat a felületeken.
Ma már havonta több tízezer új koronavírusgenom-szekvencia kerül fel a nyilvánosan hozzáférhető genetikai adatbázisokba, így rengeteg adat áll rendelkezésre a vírus evolúciójának feltérképezéséhez. A Fehér Házban nyilván mindenkit rendszeresen tesztelnek, tehát itt csakis a politikai akarat hiányzik az incidens feltárásához. Abban minden megkérdezett szakértő egyetértett, hogy ha nyilvánossá válna a Trumpot megfertőző vírus genomja, az szinte biztosan azonos lenne (vagy inkább a közvetlen rokona lenne) annak, amitől az újságírók pozitívvá váltak.
Az elnöki adminisztráció nem válaszolt a fehér házi vírusklaszter genetikai elemzésére vonatkozó kérdésekre. Fenntartják azt a véleményüket, hogy elvégezték a szükséges vizsgálatokat, de a fertőzés forrását nem lehetett megtudni. Michael Worobey, az Arizonai Egyetem evolúcióbiológusa erre úgy reagált a Timesnak, hogy nem akarásnak nyögés a vége: „Egy csomó dolgot nem lehet megtudni, ha egyáltalán nem törekszünk arra, hogy bármit is megtudjunk róla. És ez a helyzet pont ebbe a kategóriába esik. Pedig e kérdések megválaszolhatók lennének, ha erőfeszítéseket tennének felé, és biztosítanák azt az átláthatóságot, amit a tudósok oly kétségbeesetten próbálnak elérni. Ezt szolgálja a világon már megszekvenált több százezer vírusgenom is.”
