Szorult helyzetbe került a horvát kormány, miután a strasbourgi székhelyű európai ombudsman vizsgálatot indított az ország határain zajló, menekülők ellen elkövetett erőszakos cselekmények ügyében.
A visszásságokat vizsgáló szerv azért kezdett foglalkozni az üggyel, mert az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet panasszal fordult hozzá. A szervezet azt állította, hogy a horvát rendőrség a migránsok Boszniába való visszaszorításakor nemcsak kirabolta, hanem meg is kínozta az unió területére igyekvő illegális határátlépőket.
Az persze már eddig sem volt titok, mi zajlik a balkáni útvonal mentén fekvő országok határain. Legelőször éppen Magyarország kapcsán merült fel ez a vád, miután az Orvosok Határok Nélkül szerbiai irodája több sérülést is dokumentált azoknál a hozzájuk forduló migránsoknál, akiket visszadobtak a magyar határról. Idővel egyre kevesebb lett a panasz a magyar hatóságokra, azóta pedig más országok kerültek látókörbe.
Ugyan a háborús övezeteket elhagyók elmondása szerint a bolgár és a román rendőrség is gyakran nyúl erőszakos eszközökhöz a határokon, a legtöbbet a horvát rendőrség módszereiről cikkeztek az újságok. Múlt év végén például a Border Violence Monitoring Network nevű civil szervezet egészen döbbenetes jelentést adott ki, amelyben a Horvátország és Szerbia közti Bajakovo határátkelőnél történtekről írtak. Az érintettek elmondása szerint a bajakovói átkelőnél a horvát hatóságok még egy külön helyiséget is kialakítottak, ahol kínozták őket. Az egyik szemtanú arról beszélt, hogy ebbe a szobába lépcsőkön lehet lejutni a föld felszíne alá, ahol természetesen egyetlen ablak sincs. A kis méretű terembe időnként egész csoportot zártak be, akik nem mehettek ki az illemhelyre, nem kaptak ételt és innivalót, ráadásul menedékjog iránti kérelmüket sem adhatták át a hatóságoknak. Egy 16 éves afgán fiú azt mondta a jogvédőknek, hogy őt több mint egy órán át tartották fogva ebben a pincehelyiségben, ahol ököllel és botokkal verték a horvát rendőrök. Egy kiskorúnál ráadásul elektromos sokkolót is használtak, majd egyszerűen a falhoz vágták a fiút – fogalmaztak a jogvédők. A civil hálózat arra gyanakodott, az épületet azért süllyesztették a föld alá, hogy az ne legyen a határt legálisan átlépő utasok szeme előtt. Emellett a dokumentum több olyan esetről is beszámolt, amikor a horvát rendőrök megparancsolták a migránsoknak, hogy vetkőzzenek meztelenre, majd botjaikkal piszkálták nemi szervüket, szexuális megalázás céljából.
Nem tett jót Horvátország megítélésének az sem, hogy ugyancsak múlt év végén a horvát rendőrök a szlovén-horvát határon meglőttek egy migránst, akit életveszélyes állapotban kellett elszállítani a helyszínről. Pedig a jogszabályok szerint a rendőrök csak abban az esetben használhatnak lőfegyvert, ha meg kell védeniük saját, vagy egy másik ember testi épségét, illetve ha valakit bűncselekmény elkövetése közben nem tudnak feltartóztatni, és az általa elkövetett bűncselekmény legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel jár. És hogy mindez ne legyen elég, idén júniusban a brit Guardian kiderítette, hogy az Európai Bizottság visszatartotta az Európai Parlamenttől azt a dokumentumot, amelyben az állt, hogy a horvát kormány nem a határon szolgálatot teljesítő rendőreinek ellenőrzésére fordította azt a pénzt, amit az unió erre adott.
Most viszont éppen egy EU-s szerv indított vizsgálatot a migránsverések ügyében. Úgy tűnik tehát, az uniónak elege lett abból, hogy tagországai magatartása miatt egyre többször teszik felelőssé a jogvédők Brüsszelt. Ez pedig nemcsak a schengeni övezetbe igyekvő Horvátország számára fontos figyelmeztetés, hanem valamennyi olyan országnak is, amelyekkel kapcsolatban ugyancsak súlyos vádak merültek fel a migránsok emberi jogainak sérelme miatt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/47. számában jelent meg november 20-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/47. számban? Itt megnézheti!
