A korábbi feltételezésekkel szemben a magyarok épp hogy az egyik legerősebb ellenzői a tekintélyelvűségnek – állapította meg a GLOBSEC Trends 2020-as kiadása, amelyet a Political Capital ismertetett. A szervezet kilenc közép- és kelet-európai, illetve nyugat-balkáni országban készített közvélemény-kutatást összegzett.
A magyarokra vonatkozólag több érdekes, egyes sztereotípiáknak ellentmondó megállapítás is született. Elsöprő többség, 80 százalék gondolja például, hogy egy erős vezető, akinek nem kell választásokkal és parlamenttel törődnie, rossz lenne az országnak. A Political Capital megjegyzése szerint ez a legerősebb tekintélyelvűség-ellenes hozzáállás a vizsgált országok közt.
Kiderült, a magyarok többsége, 55 százaléka nem ért egyet azzal a kijelentéssel sem, hogy az LMBT-jogok egy dekadens ideológiát képviselnének. A magyarok közel fele egyben úgy gondolja, az LMBT-jogokat biztosítani kell. Csehország után ez volt a második legmagasabb arány.
A magyarok 83 százaléka támogatja, hogy az ország maradjon a NATO tagja, a válaszadóknak pedig 79 százaléka gondolja, hogy a tagság javítja az ország biztonságát.
A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók több mint egyharmada hisz a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos összeesküvés-elméletekben. Továbbá szomorú eredmény, hogy a régió lakosságának mindössze harmada lenne hajlandó beoltatni magát a koronavírus ellen.
A GLOBSEC vizsgálta az oroszokkal kapcsolatos érzelmeket is. Daniel Milo vezető tanácsadó megállapítása szerint Bulgáriában, Szlovákiában, Szerbiában és Montenegróban is azonosul a válaszadók háromnegyede azzal az állítással, hogy Oroszország egy „erős szláv testvér.” Azok aránya pedig, akik Moszkvára és Pekingre biztonsági kockázatként tekintenek, csökkent 2019 óta. „A legtöbb ember úgy gondolja, hogy országuk túl kicsi ahhoz, hogy a nagyhatalmak foglalkozzanak vele, ami egy veszélyes megközelítés, és szembemegy a térség hírszerző ügynökségeinek jelentéseivel” – vélekedett a GLOBSEC kutatója, Dominika Hajdu.
