Szombat óta tartanak a zavargások Hollandiában, miután a holland kormány hosszas megfontolást követően az éjszakai kijárási tilalom bevezetéséről döntött a járvány terjedésének lassítása érdekében. Az országban a második világháború óta nem vezettek be kijárási tilalmat, a döntés pedig negyven éve nem látott erőszakos tiltakozásba torkollt.
A tüntető csoportok először Amszterdamban és Eindhovenben csaptak össze a rendőrökkel, akik vízágyúkat, lovas rohamosztagot, rendőrkutyákat és könnygázt is bevetettek a tiltakozók ellen. Később más városokra is átterjedt a tüntetés, a kijárási tilalom kezdete, este 9 óra után több településen is zavargók támadtak a rendőrökre, és kővel dobálták a kórházakat. Több fiatalt huliganizmus vádjával állítottak elő a hatóságok. Szombaton, a kijárási tilalom első estéjén, a rendbontók egy csoportja felgyújtotta a közép-hollandiai Urk kisváros szabadtéri koronavírus-tesztközpontját, míg a dél-hollandiai Steinben is összetűzésbe torkollott egy százfős illegális rendezvény feloszlatása.
Nem csillapodtak a kedélyek a hét első napjain sem, a nagyobb városokban újabb összecsapások történtek. Hétfőn a tüntetők üzleteket fosztottak ki, barikádokat emeltek, autókat gyújtottak fel Amszterdamban és Rotterdamban, legalább 151 embert letartóztatott a rendőrség. Kedden ismét fellángoltak a „harcok” országszerte újabb 131 embert tartóztattak le, közülük 81-et Rotterdamban.
A családtámogatási rendszer visszásságai miatt idő előtt távozó, és immár csak ügyvivő holland miniszterelnök, Mark Rutte elítélte a zavargásokat, szerinte „minden normális embert elborzaszt, ami történt. Egyszerűen nem értem, mi ütött ezekbe az emberekbe. Ennek semmi köze a tüntetéshez. Ez erőszakos bűncselekmény, és úgy is fogjuk kezelni” – fogalmazott.
Ferdinand Grapperhaus ügyvezető igazságügyi miniszter elmondta, a rendőrség határozottan fellép a randalírozókkal szemben. „Nagyon sok őrizetbe vétel történt, és egy valami biztos: a büntetést senki sem ússza meg” – közölte. A főügyész csoportos vádemelésre készül, a cél az, hogy börtönbüntetést szabjanak ki mindenkire, a szándékos károkozás és fosztogatás miatt.
Legutóbb 1980 áprilisában történtek a mostani hasonló zavargások Hollandiában, akkor Beatrix királynő trónralépése napján, április 30-án vonultak az utcára tömegek, és csaptak össze a rendőrökkel. – Nincs lakás, nincs koronázás – skandálták a tüntetők, Amszterdam súlyos lakhatási válságára utalva. Akkor tízezer rendőrt vezényeltek az utcákra, és legalább 600 ember megsérült az összecsapásokban.
Catherine Keyl újságíróként tudósított az 1980-as eseményekről, és az aktuális zavargások kapcsán is kifejtette véleményét a De Telegraaf hasábjain. Mint írta, túl egyszerű lenne egyszerűen csőcseléknek nevezni az erőszakos tiltakozókat, vagy a hátrányos helyzetűeket hibáztatni, esetleg a hatalom elleni lázadásként értelmezni a dolgot. „Félek tőle, hogy itt egy rakás elkényeztetett fiatal szórakozásból rombol” – fogalmazott. Bernard Hammelburg, a BNR rádió műsorvezetője pedig arról beszélt, hogy a tömeg nem sokban különbözik attól, amelyik az Egyesült Államokban lerohanta a Capitoliumot.
Don Weenink szociológus ugyanakkor rámutatott, hogy a zavargások nem feltétlenül politikai motivációjú akciók. „Egy olyan tömeget látunk most, amely szerint a járvány elleni intézkedésekkel a kormány ki akarja terjeszteni az állami hatalmat. Őszintén hisznek benne, hogy a koronavírus csak azért van, hogy az embereket manipulálják és kontrollálják” – írta. Stevo Akkerman publicista pedig úgy fogalmazott, hogy a tiltakozók az összeesküvés-hívők, a szélsőséges nacionalisták és az unatkozó kamaszok furcsa keverékéből állnak.
A társadalom túlnyomó többsége elfogadja a korlátozásokat, több városban a helyiek azért vonultak utcára, hogy megvédjék az üzleteket és éttermeket a zavargók támadásától. A 17,3 milliós Hollandiában egyébként az elmúlt héten 8 százalékkal csökkent az új fertőzöttek száma, így megbetegedések napi átlaga négyezer alá csökkent. A vasárnapi adatok szerint naponta mintegy 80-an haltak bele a fertőzésbe az elmúlt héten, és 2343 fertőzöttet kezelnek kórházakban.
A szomszédos Belgiumban, vasárnapra tüntetést szerveznek a több hónapja életben korlátozó intézkedések ellen. A megmozdulásra mintegy 32 ezer főt várnak a szervezők. A tüntetések célja a sajtó szerint a belga kormány felelősségre vonása a járvány hibás kezelés miatt. A hollandiai erőszakos tüntetések fényében, Annelies Verlinden belga belügyminiszter szerdán hangsúlyozta, hogy csak a helyi hatóságok által engedélyezett tüntetésekre kerülhet sor, legfeljebb 100 fő részvételével, a higiéniai szabályok szigorú betartása mellett.
