Interjút adott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Partizán közéleti-politikai YouTube-csatornának, amit a Telex szemlézett. Gulyás Márton rákérdezett a NATO-főtitkárnál Orbán Viktor február 1-i, Vlagyimir Putyinnal való moszkvai találkozójára is. A portál szerint Orbán ugyanis korábban úgy állította be a dolgot, hogy februári moszkvai látogatás után ő figyelmeztette a NATO-t arra, hogy baj van. Orbán egy októberi berlini fórumon említette meg, hogy beszámolt a hallottakról a NATO-nak: „El is mentem a NATO-központba, Brüsszelbe, és jelentettem a NATO-főtitkárnak, hogy baj van.”
Orbán Viktor valóban beszélt erről, de a szövetség központjában akkor már hónapok óta tudták, hogy Putyin meg fogja támadni Ukrajnát – mondta ezzel kapcsolatban Jens Stoltenberg a Partizánnak. A beszélgetés részleteire állítása szerint már nem emlékszik.
Közlése szerint nemcsak hogy tudtak Putyin szándékairól 2021 őszén, de ezt a NATO-tagállamokkal is közölték, az erről szóló hírszerzési információkat a szövetség összes tagjával – így Magyarországgal is – megosztották.
Stoltenberg az egész NATO teljesítményét igen jónak tartja; a szövetség ugyanis megmutatta, hogy képes az egységes fellépésre – ami nemcsak Ukrajna támogatásában mutatkozott meg, hanem a keleti tagállamokban való katonai jelenlét megduplázásában is.
Arról is beszélt: Magyarország értékes támogatást nyújtott Ukrajnának, ő pedig nem szereti rangsorolni a tagállamokat az alapján, hogy mennyit segítettek, csak „arra buzdítom őket, hogy tegyék meg, amit lehet”.
Gulyás szembesítette Stoltenberget azzal az ismert kormánypropagandával, miszerint az orosz-ukrán háborút a NATO keleti bővítése provokálta ki. A politikus szerint ez a megközelítés teljesen elhibázott, mivel azon a letűnt elven alapul, hogy egy nagyhatalom saját érdekszférájába kényszerítheti szomszédjait.
Emlékeztetett arra, hogy a NATO-bővítést minden országban demokratikus szavazás szentesítette; Magyarország is népszavazás útján erősítette meg a csatlakozási szándékát.
Stoltenberg szerint fel kell készülni arra, hogy elhúzódik a háború, és fent kell tartani Ukrajna támogatását, valamint a szankciókat is, mert „nem hagyhatjuk, hogy Putyin győzzön”. Ez azt az üzenetet küldené a többi autokratának, hogy erőszakkal el tudják érni céljaikat.
Emmanuel Macron francia elnök azon felvetésére, miszerint a Nyugatnak meg kellene fontolnia, hogyan kezelje Oroszország biztonsági garanciák iránti igényét, ha Vlagyimir Putyin beleegyezik az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokba, Stoltenberg úgy reagált: Oroszország korábban egyértelművé tette igényeit, melyek szerint a NATO-nak teljesen fel kéne adnia az 1997 után taggá váló országokat. Ez lényegében azt jelentené, hogy ki kéne zárni a szervezetből az egykori szovjet blokk országainak nagy részét, beleértve Magyarországot is.
