5797-et mutatott a hét elején az a számláló, amelyet 2015 elején indított el az Európai Bizottság azért, hogy a beazonosított orosz eredetű álhíreket nyilvántartja.
A Bizottság külügyi szolgálatában van egy részleg, amelynek az a dolga, hogy figyelje az orosz híreket, és ha szükséges, ellenőrizze a valóságtartalmukat, illetve kövesse végig a cikkek útját. Az orosz álhírek ügye nagyon komoly témának számít, bizonyíthatóan számos nemzeti választásba avatkoztak már be a fake news-gyárak, amelyekhez egyébként a teljesen hivatalos Kreml-barát állami médiát is sorolni szokták. Komoly irodalma van annak is, hogy a brexit-választások előtt mennyire aktív volt az orosz jelenlét a brit közösségi térben: oroszbarát Facebook- és Twitter-fiókok 18 és fél millió EU-ellenes posztot tettek közzé.
Csak a Twitter felhasználói közül 150 ezer fiókot azonosítottak, ahonnan rendszeresen álhíreket terjesztettek. A hazugságok terjesztésén túl arra is jut energiájuk a propagandistáknak, hogy fórumokon, zárt Facebook-csoportokban keltsenek feszültséget, növelve a bizonytalanságot és a mindenkor fennálló rendszerrel szembeni bizalmatlanságot.
Egyre kevesebben bíznak Magyarországon a sajtóban | Magyar Hang
Kiadta a globális sajtó helyzetét elemző éves nagy jelentését a Reuters Intézet és az Oxfordi Egyetem. Az évről évre megjelenő, idén 156 oldalas Digital News Report 75 ezer fő megkérdezésével készült, immár 38 ország, köztünk Magyarország médiaipari, -fogyasztási trendjeit vizsgálja. Ami a magyar szekciót illeti, a tavalyihoz képest is tovább csökkent a bizalom a sajtó iránt.
Tulajdonképpen ez az orosz törekvések lényege: valótlan információkkal aláásni a valós híreken alapuló tájékoztatás hitelét. És ebbe bele kell érteni nem csak a sajtót, hanem a politikusokat is. Nem véletlen, hogy egyre magasabb szinten foglalkozik ezzel a témával az EU: a legutóbbi állam- és kormányfői csúcstalálkozón önálló napirendi pontként tárgyalták a dezinformációt – Oroszország nevének említése nélkül. A tagállami vezetők kijelentették: „Az Európai Tanács töretlen erőfeszítésekre szólít fel a dezinformációra való figyelemfelhívás, a felkészültség növelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy demokráciáink rezisztensebbé váljanak a dezinformációval szemben.” Hozzátették: „Folyamatos értékelést és megfelelő reagálást tesz szükségessé az, hogy a mesterséges intelligencia és az adatgyűjtési technikák fejlődése miatt változó jellegűek a fenyegetések és növekszik a kockázata a rossz szándékú beavatkozásoknak és az online manipulációnak.”
Az EP-választások után arról is beszámolt az Európai Bizottság, hogy a voksolás előtt több olyan összehangolt fellépésről is tudomást szereztek, amelyek célja az volt, hogy ellentéteket szító anyagokat terjesszenek online platformokon, például internetes robotokon és hamis felhasználói fiókokon keresztül. Úgy értékelték azonban, hogy ezek a próbálkozások nem értek el jelentős sikert, köszönhetően egyrészt a felhasználók számára indított felvilágosító kampánynak, másrészt pedig a szolgáltatók eddiginél szigorúbb hozzáállásának.
Juncker: Húsvét után minden álhírre visszavágunk! | Magyar Hang
Kőkemény fellépést ígér Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az álhírek (fake news) ellen. Ahogy arról az MTI is beszámolt, a kereszténydemokrata, néppárti luxemburgi politikus a Berliner Morgenpost című német lap hírportáljának adott interjújában elmondta, hogy az EP-választás kampányának időszakában személyesen is fellép az Európai Uniót (EU) vagy a közösség javaslattevő és végrehajtó intézményét, az általa vezetett brüsszeli testületet érintő alaptalan híresztelésekkel, negatív és hazug kampányokkal szemben.
Térjünk vissza tényekhez és a számokhoz: az oroszok körülbelül ugyanannyi álhírt terjesztenek Ukrajna vonatkozásában, mint saját magukat illetően. A dezinformációs gépezet legfontosabb frontszakasz az ukrajnai háború, ahol az oroszok tulajdonképpen felcserélik a szerepeket: ők az áldozatok, az ukránok pedig az agresszorok. A másik két „ellenség” - nem meglepő módon – az USA és az EU. Nézzünk pár példát, mi mindent tudhatunk meg az orosz-eredetű hírekből, amelyeknek nincs alapja.
A legelső hír arról szólt, hogy egy ukrán egyetemi tanár nem engedte azokat az orosz hallgatókat vizsgázni, akik orosz közösségi médiát használtak. Kiderült, ennek semmi alapja sem volt. Többször előkerül, hogy Lengyelország az USA vazallusa, trójai falova az EU-ban, akik már nem folytatnak önálló külpolitikát, mindenben Washington akaratát követik. Azt is terjesztették, hogy az európaiak Oroszországba, egyenesen a Krím-félszigetre menekülnek, mert tartanak a homoszexuális diktatúrák kialakulásától.
Orbán Viktor és a nagy blöff | Magyar Hang
Soha nem hazudok a magyaroknak, hazudta még 2012-ben Orbán Viktor kormányfő egy német lapnak. Azóta százával szedték össze különböző orgánumok azokat az eseteket, amikor a miniszterelnök lódított, mellébeszélt, füllentett - kinek hogy tetszik.
De Magyarország is céltábla: összesen 62 esetben azonosítottak be olyan, bizonyíthatóan az orosz (álhír)propagandához köthető sajtómegjelentést, amelyben Magyarország is érintett. 2017 őszén a Komszomolszkaja Pravda közölt egy bizonyítékok nélküli cikket arról, hogy Finnország, Észtország és Magyarország az Oroszországban élő finnugor népeket arra akarja kényszeríteni, hogy váljanak függetlenné és szakadjanak el az oroszoktól. Ugyancsak orosz forrásból táplálkozott az azóta már elérhetetlen Vilaglato.info nevű oldal, amikor azt terjesztették, hogy egy hajón, amely muzulmán menekülteket szállított Görögországba, nagy mennyiségű fegyvert és lőszert találtak. Kiderült, ebből sem igaz egy szó sem, akárcsak a további közel 5800 esetben.
