Minden adat azt mutatja, hogy hiába élt meg az európai gazdaság fellendülő időszakot a járványt megelőzően, a szegénység és az ehhez köthető hajléktalanság ijesztő mértékeket öltött. És a kép még sötétebb lesz a járvány hatásai miatt – erről azonban még nincs pontos felmérés.
Az Európai Unió 2008-ban nagyvonalúan azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig csökkenjen 20 millióval az európai szegények vagy szegénységnek kitettek száma. Ez számszerűen azt jelenti, hogy 116 millió helyett idén 96 millió szegénynek kellene lennie, azonban ennél lényegesen több, az ismert legfrissebb, 2018-as adatok alapján közel 110 millió emberről van szó. Ezek között van 23 millió gyermek is. Mindez azt jelenti, hogy ma az EU-ban minden ötödik embernek szembe kell néznie a szegénység valamilyen formájával. Magyarországon sem rózsás a helyzet, két éve 1,1887 millió embert fenyegetett a szegénység, amely ugyan közel egymillió emberrel kevesebb, mint tíz évvel korábban volt, azonban a visegrádi országok közül lakosságarányosan a magyarok körében van a legtöbb szegény ember. Tíz év alatt a lengyelek is elénk kerültek, a csehektől és a szlovákoktól pedig már régen lemaradtunk.
Ennek a jelenségnek az egyik legszomorúbb velejárója a hajléktalanság. Tízéves összevetésben nézve a hajléktalanok száma hetven százalékkal nőtt az EU-ban, jelenleg 700 ezer embernek nincs otthona. Az Európai Parlament néhány nappal ezelőtt elfogadott egy állásfoglalást, amelyben ezzel a témával foglalkoznak. Tervekből ezen a téren sincs hiány, az EP felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy 2030-ra szüntessék meg a hajléktalanságot az EU-ban. A küldetés lehetetlennek tűnik, mert a hajléktalanok számának előbb említett növekedése még az előző gazdasági válságnak, illetve az azt követő kormányzati megszorításoknak tudható be. Vagyis a következő időszakban egy annál sokkal súlyosabb válság, a koronavírus-járvány hatásaival is számolni kell majd ezen a téren. Hogy ez pontosan számokban kifejezve mit jelent majd, azt nem lehet tudni. Az viszont tény, hogy a jelenlegi 700 ezer hajléktalan közel fele (337 ezer) Németországban él. (A magyar adat – hivatalosan, a valóság ennél alighanem szomorúbb – 8568 személy.)
Az Európai Parlament annyi támpontot adott, hogy feladatokat tűzött ki a tagállamok és az uniós intézmények elé. Ezek között olyan olvasható, mint például a hajléktalanság büntethetőségének megszüntetése, egyenlő hozzáférés az egészségügyi ellátásokhoz, oktatáshoz és szociális szolgáltatásokhoz, speciális képzések a hajléktalanok számára annak érdekében, hogy munkát tudjanak vállalni, azon civil szervezetek támogatása, amelyek biztonságos szállást tudnak nyújtani. Az Európai Parlament szerint minden tagállamnak nemzeti hajléktalanstratégiát kell készítenie, amelynek a „mindenekelőtt lakhatás” elvén kell alapulnia. Arra kell figyelemmel lenni, hogy az otthon mint alapvető emberi jog fogalmából kiinduló, innovatív programok jelentősen képesek csökkenteni a hajléktalanok számát.
A koronavírus-válság és a lakhatási költségek uniós alakulását vizsgáló felmérések szerint a gazdasági visszaesés, a munkahelyek megszűnése és keresetek kiesése a lakhatási költségek és a hajléktalansági ráta további emelkedéséhez vezethet az unióban. Ugyan a lakhatáspolitika nem tartozik az uniós hatáskörök közé, az EU különböző rendeletek (például az állami támogatásokat, az adózást és a versenyt szabályzó rendelkezések) és intézkedések révén ajánlásokkal és útmutatásokkal közvetett módon hatással lehet a lakhatási feltételekre.
Társadalmi nyomás már van ezen a téren, több állampolgári, civil kezdeményezés is érkezett az Európai Parlamenthez ebben a témában. Azt remélik a politikusok, hogy egy aláírásgyűjtésnél hatékonyabb lesz, ha az uniós törvényhozás szólítja fel cselekvésre az érintetteket. Az ügyben szinte teljes a politikai összhang: a kezdeményezést a 705 EP-képviselő közül 647 támogatta.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar 2020/48. számában jelent meg november 27-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/48. számban? Itt megnézheti!
