Néhány napja Kolozsváron egy étteremben meglepődtem, mert latin-amerikai pincér szolgált ki, aki románul vagy magyarul nem, angolul viszont kitűnően beszélt. Az eset nem egyedi: miközben a fiatalok elmennek az országból, évente egy nagyvárosnyi ázsiai vendégmunkás érkezik Romániába. A bukaresti kormány idén százezer unión kívüli munkavállaló érkezését engedélyezte az országba, és a keret novemberre kimerült.
Keleti szomszédunk sokáig arról volt híres, hogy lakói milliós nagyságrendben mennek külföldre dolgozni: epret szednek Spanyolországban, takarítanak a francia riviérán és így tovább. Az idénymunkások zöme tartósan kint maradt külföldön, így az országon belül nem maradt munkaerő. A krízis robbanásszerűen nő, és ez a számokból látszik a legjobban: 2020-ban pár ezer fős unión kívüli országból érkező külföldi munkavállalói keretet engedélyeztek, tavaly 25 ezret terveztek, aztán megduplázták, idén pedig már százezret. 2017-hez képest meghúszszorozódott az egy év alatt kiadott munkavállalási engedélyek száma!
A jelenség az ország minden szegletében érezhető – 2020-ban nemzetközi botrányt kavart a székelyföldi Ditróba érkező Sri Lanka-i pékek ügye – történetükből már film is készült, a premier idén volt Cannesban.
A zömében Ázsiából érkező vendégmunkásokra akkora igény van, hogy a munkaközvetítő cégek szakemberei szerint egy vállalkozónak akár 6-7 hónapot, de sokszor egy évet is várnia kell, amíg megérkezik a vágyott munkaerő – két éve már akár egy hónapon belül is munkába állhatott az új kolléga. A dolog a gyakorlatban úgy működik: ha egy vállalkozónak szüksége van mondjuk öt esztergályosra, felkeres egy közvetítő céget, Az elkezdi keresni az esztergályosokat szerte a világban, és ha megtalálja, elintézi nekik a papírokat a Romániába utazásra, majd számláz a cégnek. A folyamatot lassítja, ha olyan országban találnak szabad munkaerőt, ahol nincs román konzulátus – a Bangladesből és Nepálból érkező kétkezi munkások például Delhiben kapják meg a romániai beutazáshoz szükséges vízumot.
Először az építőiparban jelentek meg a külföldről érkezett kétkezi munkások, aztán a szállodaiparban is, de ma már szinte minden területen ott vannak, ahol nem igényel a munka komolyabb nyelvtudást. A bevándorlási hivatal szerint 2010–2021 között összesen százezer ilyen munkavállaló érkezett, és ez a szám idén megduplázódik. A bukaresti kormány a tervek szerint a jövő évre is százezres kvótát hagy jóvá, és a fő küldő országok nem változnak: Nepálból, Sri Lankáról, Indiából, Vietnámból, Kínából és Bangladesből érkeznek jellemzően kétkezi munkások.
2022 január – július között a romániai vállalkozások 344 540 szabad munkahelyet hirdettek meg, ez a szám ötven százalékkal magasabb, mint tavaly. Eközben az országos statisztikai hivatal szerint évente százezer fiatal hagyja el az országot.
