Varsó az utolsó előtti pillanatban félrerántotta a kormányt: jelenlegi formájában megszünteti az igazságszolgáltatás reformja keretében létrehozott, az Európai Bíróság szerint a bírói függetlenséget sértő fegyelmi kamarát, így tárgytalanná válik az Európai Bizottsággal zajló vita.
Hozzányúl a sokat bírált igazságügyi reformhoz a lengyel kormány. Az indoklás szerint persze még véletlenül sem azért, mert erre az Európai Bizottság augusztus 16-áig adott időt, és már azt fontolgatta, hogy uniós forrásoktól fosztja meg Lengyelországot. Ahogy Jaroslaw Kaczynski, a lengyel jobboldal erős embere fogalmazott, rájöttek arra, hogy a fegyelmi kamara nem teljesíti a feladatait. Ennek igazolásában éppen egy uniós tanulmány sietett Kaczynskiék segítségére, amely igazolja, hogy a reform – célkitűzésével ellentétben – nem javította az igazságszolgáltatás színvonalát. Így például az elmúlt majd’ egy évtizedben a bírósági döntéshozatal ideje több mint a duplájára emelkedett.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnökének bejelentése előtt már a miniszterelnök és a Legfelső Bíróság elnöke is igyekezett nyilatkozataival puhítani a közvéleményt, és várható volt, hogy Varsó meghátrál a kérdésben. Kaczynski persze továbbra is kitartott amellett, hogy az Európai Bíróság ítélete túllép az uniós szerződések kompetenciáján. Ismételten leszögezte azt is, hogy a nemzeti jog elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben. A PiS elnöke utalt arra is, hogy a kamarát nem számolják fel teljesen, csak más formában működtetik. Mindez azonban csak kozmetikázás, az ominózus passzus átalakítása pedig időnyerésre szolgál. A kormány így próbálja megőrizni az arcát, közben azonban mégis csak engedett.
Az igazságügyi reform megvalósításába a PiS rögtön az ismételt kormányra jutása után, 2015-ben belevágott. Előbb az alkotmánybíróság működését nehezítették meg, majd a tiltakozások ellenére elindították a átalakítást: ennek lényege többek között, hogy a kormánytöbbség dönthet a parlamentben a bírák kinevezéséről, a már említett fegyelmi testület pedig szankciókkal büntetheti, akár a hivatásuk gyakorlásától is eltilthatja a neki alárendelt bírákat.
A reform miatt az EU Lengyelországgal szemben is elindította a 7. cikkely szerinti eljárást, az utóbbi hetekben pedig fennállt annak a veszélye, hogy akár a tavaly elfogadott jogállami mechanizmust is bevetheti. Ez azonban önmagában még nem késztette volna visszakozásra Kaczynskiékat. Az Európai Bíróság ítéletében azonban az is szerepel, hogy amennyiben ennek Varsó nem tesz eleget, akkor az Európai Bizottság napi 200 ezer euróra is büntetheti. Emellett a Bizottság a helyreállítási alap ügyében is nyomást gyakorol Varsóra, egyelőre ugyanis nem fogadta el Lengyelország benyújtott tervét, amivel 36 milliárd euróra lenne jogosult. Ráadásul Kaczynskiéknak otthon is egyre nagyobb elégedetlenséggel kell szembenézniük, ebben a helyzetben pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy a jogállamiság kérdéseiben túlfeszítsék a húrt. Azt pedig még kevésbé, hogy a választások közeledtével elessenek az uniós pénzektől, amelyek elengedhetetlenek a PiS szociális reformjainak folytatásához.
Már az is a népszerűség csökkenését vonhatja maga után, ha a brüsszeli pénzek sokat késnek. Mint ahogy rövid távon a mostani meghátrálás is ronthat Kaczynskiék pozícióin, hiszen táboruk ezt nehezen érti meg azok után, hogy a kormány eddig kivont karddal rontott rá Brüsszelre. Persze ez nem jelenti azt, hogy akár a PiS támogatóinak többsége ki akarna lépni az Európai Unióból. Jól tudják, hogy ezzel nemcsak Lengyelország pozíciói gyengülnének, hanem a nyugati életszínvonalhoz közeledés tempója is lassulna.
Azon közben már végképp nem lepődhetünk meg, hogy ez a kérdés is megosztja a kormányzó koalíciót. A Szolidáris Lengyelországot vezető Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter az Európai Bizottság eljárását zsarolásnak nevezte, az Európai Bíróságot pedig gyarmatosító mentalitással vádolva kijelentette, hogy Lengyelországnak nem kell bármi áron az Európai Unióban maradnia. Az Egyetértést irányító Jaroslaw Gowin közben centrista álláspontról támadja a PiS-t, és három kérdésben is, köztük a médiatörvény módosítása és az országfejlesztő program adókra vonatkozó része ultimátumot adva ismét a kilépéssel fenyeget.
A sokat megélt Jaroslaw Kaczynskit azonban ezek a kirohanások már nem hatják meg. Mutatja ezt, hogy a kormányfő a fejlesztési tárcát vezető Gowin leváltását kezdeményezte, aki szerint ezzel a koalíciónak vége. Kaczynski azonban tisztában van azzal, hogy a kormány bukása e két kis pártot temetné a legelőbb maga alá, és reakcióiból úgy látszik, hogy nem számol előre hozott választásokkal. Idén legalábbis nem. Most is úgy kalkulál, hogy az Egyetértés 10 képviselője közül többen ezután is a kormánnyal szavazhatnak, az országfejlesztő programot pedig egy nyár eleji megállapodás alapján a Pawel Kukiz vezette kis ellenzéki tömörülés is támogatja.
