Soha nem volt még ilyen alacsony a választási részvétel Irakban, mióta az Egyesült Államok elűzte a hatalomból az ország diktátorát, Szaddám Husszeint. Az iraki választási bizottság jelentése szerint a választóknak mindössze 41 százaléka járult az urnákhoz, ami 3,5 százalékkal alacsonyabb mint a 2018-as adat.
Az alacsony részvétel veszélyeire persze már korábban is figyelmeztettek a szakértők, nevezetesen arra, hogy ha nem történik ebben változás, akkor az új kormánynak is olyan alacsony lesz a legitimitása, mint Adil Abdul-Mahdi előző miniszterelnöké, aki az országban kirobbant erőszakos tüntetések miatt kényszerült lemondásra. Emlékeztetőül: két évvel ezelőtt az irakiak előbb az elégtelen közszolgáltatások és a kormányzatot átható korrupció ellen vonultak utcára, azonban gyorsan előkerültek az Iránt és a teheráni nagyajatollahot szidalmazó jelszavak is, mivel sokan az iszlám köztársaságot látták az iraki elit legfőbb támaszának. A tiltakozások villámgyorsan átterjedtek Dél-Irak több régiójára is, és többször véres összecsapásokba torkolltak. A gyakorlatilag másfél éven át tartó megmozdulások ezernél is több halálos áldozatot követeltek, a sebesültek száma megközelítette a 40 ezret. Mint korábban megírtuk, az iraki politikai elit most egy új választási szabályozással próbálta közelebb hozni a szavazókat a politikusokhoz, azonban a mostani eredmények fényében ez jól láthatóan nem sikerült.
Ami a vasárnapi választások végeredményét illeti, az csak két nap múlva fog kiderülni, azonban szinte már most biztosra lehet venni, hogy a legnagyobb parlamenti erő a síita Muktada asz-Szadr hitszónok által vezetett Szadrista Mozgalom lesz, amelynek a legnagyobb kihívói az Iránhoz hű síita pártok. A várakozások szerint így a mostani választások után nem lesznek alapvető változások az iraki kormány irányultságában, leszámítva persze azt, hogy Muktada asz-Szadr befolyása tovább fog növekedni a kormányon belül.
Az irakiak elfordulása a demokratikus intézményektől azonban továbbra is óriási veszélyt jelent az országra. Korábban a Núri al-Máliki által vezetett kormánnyal gyorsan szembefordultak a szunniták, akik később több észak-iraki városban is üdvözölték az Iszlám Állam megjelenését. A terrorkalifátus akkor villámgyorsan elvesztette a népszerűségét, azonban az iraki politikai elit nem sok lépést tett afelé, hogy erősítse a lakosság politikai intézményekbe vetett bizalmát. Ráadásul gyorsan napvilágot láttak azok a korrupciós ügyek, amelyek miatt aztán tömegesen vonultak utcára az irakiak.
A mostani választási részvétel kapcsán Viola von Cramon, az Európai Unió által delegált választási megfigyelők vezetője is megszólalt. Szerinte az alacsony részvétel fontos politikai jelzés volt, és reménykedik abban, hogy ezt végre meg fogják hallani a politikai elit.
