Jogerősen döntött a másodfokú bíróság, így Schmidt Mária közalapítványa kezelheti a Kertész-hagyatékot. A határozatról a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tájékoztatta az MTI-t. Eszerint érvényes az író özvegye, Kertész Magda és Schmidt Mária közalapítványa közti szerződés, a jövőben pedig a közalapítvány keretei között működő Kertész Imre Intézet kezeli az írói hagyatékot.
A szerződést még Kertész Magda örököse, az első házasságából született fiú (Sass T. Márton) támadta meg. Első fokon a bíróság elutasította a keresetét, Sass viszont fellebbezett. A másodfokú bíróság is jóváhagyta a korábbi döntést.
Kertész Imre 2016. március 31-én, özvegye pedig ugyanazon év szeptemberében hunyt el.
A közalapítvány korábban 600 millióért vett belvárosi villát a fővárostól az intézetnek, ezt pedig a Garancsi-féle Market Zrt. újíthatja fel. Az intézet továbbá tavaly júliusban írt ki pályázatot Kertész-művek fordítására, illetve idegen nyelvű monográfiák megírására. A Kertész-művek magyar nyelvű kiadási jogait egyébként a Magvető, az idegen nyelvűeket pedig a német Rowohlt vitte tovább, míg a kéziratokat a Berlini Művészeti Akadémia őrzi.
A Magyar Narancs egyébként tavaly nyáron azt írta: a legnagyobb nyelveken kevés a lefordítatlan Kertész-mű. A Detektívtörténet megvan törökül, portugálul és kínaiul is, míg Az angol lobogót kiadták például Indiában, Brazíliában és Törökországban is. Igaz, oroszul például nem született még meg a Sorstalanság fordítása, vagy japánul a Kaddis a meg nem született gyermekért című köteté. Érdekes volt az is, hogy mint a Narancs írta, mindkét kiírás szerint csak 1983. január 1-je után született fordítók pályázhattak. Erre Hafner Zoltán intézetvezető magyarázata az volt: „Elöregedett a Kertész-fordítók köre, úgyhogy nyitni kell a fiatalok felé. A külföldi magyaroktatással is komoly probléma van, így a fordító-utánpótlás nem biztosított.”
