Mintha csak ott lennénk a jól ismert fővárosi utcákon, tereken és kapualjakban, és mégsem. Mándy Iván legendás krónikása Budapestnek, nála a Teleki térnek, a Fiumei útnak vagy a Tisza Kálmán (ma: II. János Pál pápa) térnek arca, sőt, története, személyisége, önálló világa lesz.
Ácsorgók és piacosok, koldusok és idős kocsmai bútorok bukkannak fel sorra, olyanok, akiknek mi csak töredéküket látjuk meg, de őket annál lelkesebben ismerjük fel. Mándy észreveszi mindőjüket, a fonott kerti székben csendesen figyelő öregasszonyt, a tétovázva baktató utcazenészt vagy akár a „józan, reggeli csipogással” ugráló verebet is. Másnál ez egy reggeli madár lenne a sok közül, akit egyébként sincs idő megpillantani a rohanásban, vagy ha ott van, hát dühösen kell félresöpörni, mit zajong itt ez is. Mert hát eleve szüntelen a sürgés-forgás, zajos zsibvásár az utca, ahogy a kocsma is, csak a főnök felesége ül csendesen a kasszában, és mikor épp teheti, olvas.
Mégsem egészen fedezzük fel mindennapjaink hátterét, miután egész másféle szervezőelv alapján épülnek fel ezek a novellák, mint azt az olvasó várná. A történet helyett a helyszín lesz az, ami által valósághoz vagy elképzelésekhez kapcsolódhatunk, múltat és jelent egybefűzhetünk.
Az álomszerű építkezés szerencsés esetben magával rántja az olvasót, aki végül már nem is várja, hogy a hirtelen időbeli ugrásokból, vagy szürreális jelenetsorokból megképződjön a valóság. A kapualjból táncba csábított Spinyóka felmegy Döncihez, reggelre pedig máris a felesége lesz, „hallottuk, férjhez mentél, Spinyóka, szép esküvőd volt.” Csak az olvasó nem hallott róla, akinek a szakítás is épp ilyen hirtelen lesz, hogy az egyre eszeveszettebben az utcán kódorgó nő később ráébredjen, párja már mást talált magának.
Mándy kedvelt figurája a magára hagyott, csalódott ember, legyen az férfi vagy nő, a Könnyező fák szalmazsákon hagyott Spinyókája vagy a Vendégek a palackban erőtől duzzadó pultosa. Aztán ott vannak a környezet „értő kezelésében” semmivé foszló figurák, mint a Kulikabát hősnője, aki csak egy egyszerű piros kabátot szeretne venni. Irénke az elején még tudná is, mit szeretne, de egyre csak forgatják, egyre csak beszélik tele a fejét, míg végül nem marad más, csak a ruha, a nő pedig köddé válik.
Vagy említhetjük a kirakatrendező Ciklont is, aki idegen családoknál száll meg, hogy egy idős párnál aztán szörnyű történetekkel szembesüljön. Szállásadói lányának öngyilkosságával, ami a szülőket nem is igazán érdekli, és egy régi históriával, mely annál inkább lázban tartja a figyelmüket. E többszörös narratív tér nagyszerűen bontja ki a szereplők sebzettségét, tökéletes kötetcím-választásról van hát szó.
Ciklon munkája miatt gyakran száll meg ismeretleneknél, kívülálló, akinek már munkája is nagyon beszédes. Megismeri aztán a szerelmétől tiltott lány tragikus esetét: újabb áldozat, akiről a szülők mintha még azután sem vennének tudomást, hogy viselkedésük miatt elvesztették őt. Inkább egy falikép történetébe menekülnek, az tartja fogva őket, miközben belül ki tudja, milyen démonokkal vívnak. „Meg akarták szégyeníteni a Ladyt, de ő szégyenítette meg azokat, akik ezt tették vele” – mondogatják ezek a szegény lelkek sugárzó igazságérzettel. Mándy a szörnyű szerelmi történetet a Ketten haltak meg forgatókönyvében is feldolgozta. Ezt a világot láthatjuk aztán tovább élni olyan szerzőknél is, mint Szvoren Edina, akinek Popa Éva című novellája kapcsán könnyen eszünkbe juthat a Mándy-elbeszélés.
A Ciklon novelláskötet a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából jelent meg. Betekintést nyújt az író minden korszakába, találunk itt korai (Vendégek a Palackban; Könnyező fák), kései elbeszéléseket (Egy délutáni alvó; A veterán), és olyat is, ami most először jelenik meg Mándy-kötetben (Egy Csehov-figura). Darvasi Ferenc értő életrajzával együtt így az olvasó képbe kerülhet a XX. század egyik fontos magyar szerzőjének minden időszakával, az ízelítővel egyben további olvasásra sarkallva. Mert ahogy Mándy hitelesen szolgáltatta egy-egy kapualj anatómiáját, úgy életművébe is akkor nyerünk igazán betekintést, ha elmerülünk a részletekben.
Mándy Iván: Ciklon, Magvető, 2018, 3699 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2019/6. számában jelent meg 2019. február 8-án.
