Így lesz véletlenül veszélyesebb egy vírus

A legnagyobb amerikai tudományos pénzosztó szervezet, az NIH elismerte, hogy finanszírozott egy olyan koronavírus-kutatást a vuhani virológiai kutatóintézetben, amelyben véletlenül veszélyesebb vírust állítottak elő, mint ami a természetben előfordul. Bár ez a koronavírus elvileg nem képes embert fertőzni, csakhamar kiderült, hogy ugyanott a MERS vírussal is hasonló kísérleteket folytattak, ami viszont az esetek harmadában halálos. Mindez nem feltétlenül jelent járványkockázatot, de a kritikusok szerint pont olyan kutatás, amelyek támogatását az amerikai törvények tiltják.

Mindenekelőtt szögezzük le, hogy az emberre potenciálisan veszélyes vírusokat kutatni szükséges, sőt muszáj, hiszen csak így tudjuk megelőzni a következő pandémiát, illetve elhárítani a mostanit. Ugyanakkor az ilyen kutatásnak vannak kockázatai is, ezért okosan és a legszigorúbb szabályokat betartva kell végezni őket. El kell kerülni, hogy éppen a kutatók hozzanak létre olyan vírusokat, amelyek veszélyesebbek a természeteseknél. Pont ezért hoztak az Egyesült Államokban egy olyan törvényt, amely tiltja az úgynevezett funkciógyarapító (gain of function) kutatásokat; ezek során a vírusokat olyan tulajdonságokkal ruházzák fel, amelyektől még veszélyesebbek, fertőzőképesebbek, halálosabbak lesznek. De lehet, hogy éppen egy ilyen kínai kutatásba szállt be tudta nélkül az amerikai kormányzat 2018–19-ben.

Az összeesküvéselmélet-hívők a járvány kezdete óta „tudják”, hogy a koronavírust ember alkotta, és a vuhani virológiai kutatóintézetből szökött ki.

• Mit csináltak pontosan a kísérletben?
• Indokolatlan volt-e a kísérlet?
• Veszélyes volt-e a kutatás?

A teljes cikket a Magyar Hang november 12-én megjelent 2021/46. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!