Az egerek már kortyoltak az örök ifjúság forrásából

Az emberiség évezredek óta kutatja az örök ifjúság elixírjét, mindeddig eredménytelenül. Mára azonban az orvostudomány eljutott arra a szintre, hogy komolyan nekilásson a feladat megoldásának. Különböző apró, a miénknél egyszerűbb szervezetek, például fonálférgek élettartamát már sikerült a megszokott időtartam többszörösére nyújtani, sőt: egerekkel is reménykeltő eredményeket értek el a tudósok. Ezek már a befektetők figyelmét is felkeltették. Özönlik a pénz az öregedés „gyógyítását” célzó kutatásokba.

Steve Horvath, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) biostatisztika- és genetikaprofesszora 2011-ben egy DNS-kutatás során mintegy véletlenül talált rá a módszerre, amivel meg lehet határozni egy egyén biológiai korát. A módszert azóta Horvath-órának nevezik, és azt mutatja meg, milyen mértékű egy adott személy DNS-ének kémiai módosulása. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, minél több romlást találnak, annál idősebb az illető. Azt már korábban is tudták a kutatók, hogy az öregedés mögött a DNS változásai állnak, ám arról még folyik a vita, hogy a változások okozzák az öregedést, vagy az öregedés termeli ki a változásokat. Bármelyik állítás is bizonyuljon végül igaznak, a lényeg az, hogy az öregedésre ma már nem sorsszerűségként kell tekintenünk, mivel egyre többet tudunk a mögötte álló folyamatokról. És minél többet tudunk ezekről, annál nagyobb rá az esély, hogy kedvez ő irányba tudjuk befolyásolni őket.

• Miért élhetünk sokkal tovább, mint a fonalférgek?
• Miért jó egérnek születni?
• Hol tart az öregedésgátló gyógyszer fejlesztése?

A teljes cikket a Magyar Hang január 13-án megjelent, 2023/2. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!