Tehetségtelennek éppúgy születni kell, mint tehetségesnek. Sajnálatos, hogy viszont középszerűnek nem lehet születni, ahhoz vagy a tehetségtelenségből kell felfejlődni, vagy a tehetségességből kell hozzá leépülni. Ám az előrelátható megterhelések miatt nem kell aggódnia senkinek, mert amiben élni kényszerülünk, maga a korszak lett úgy és van is alakítva, hogy a tehetségtelenek legalább a középszerűségig mindenképp elérjenek, valamint hogy a tehetségeseknek is mielőbb érdekükben álljon megelégedni középszerűségükben.
A korszak államfilozófiai célkitűzése a minden rendűek-rangúak által elérhető nemzeti átlag, és hogy az valóban elérhető legyen akárki számára, annak biztosítékát országvezetőnk, a középszerűek megmentője, a percemberek Semmelweis Ignáca szavatolja. Általa valósul meg a csúcsra járatott átlag, és áldásos működése révén látnivaló, hogy ma az általános, mindenre kiterjedő színvonal már bekalibrált egészen a béka derekának aljáig.
Biztató jele az átlag szinten tartásának, hogy az elmúlt évtizedben létre lett hozva jó néhány minimálisan maximális. A megvalósulások koncepciója az „úgy tűnik, valami bármikor létrejöhet, ha aztán további sorsa már nem a mi dolgunk”. A „fizessenek a gazdagok” túlélt közhelye immár lecserélendő „fizessenek az utódok”-ra! (Értsd alatta mindenki másnak az utódait!) Az időszerű gazdasági kánon jelmondata: „a mába való beruházás a holnap kiéheztetése” - vagyis minden, ami nem ma omlik össze, tiszta haszon.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
