Ausztria: elitellenes fordulat emelheti fel a Szabadságpárt „népkancellárját”

Szeptemberben szürreális jelenetnek lehettek tanúi egy Bécs-belvárosi moziban tartott filmpremier kiváltságosai: az üzletemberek és politikusok – köztük az ország védelmi, kancellária-, gazdasági és a mezőgazdasági minisztere – nem Karl Nehammer kancellárnak tapsoltak. Elődjét, Sebastian Kurzot és a róla szóló, „Kurz – Der Film” címmel bemutatott filmet ünnepelték. Nehammer csak éjféltájban futott be. Elemzők az alkotást a még mindig csupán 37 éves Kurz rövid pályafutása újabb kipolírozásának tartják (a Reden wir über Politik című vallomáskötetéről éppen egy éve írtunk). A dokumentumfilm az üstökösként feltűnt és kihunyt Kurz formás felemelkedéstörténete, amelyről a legtöbbet az mondja el, hogy a legerősebb kritikát ő fogalmazza meg magáról. A film ellenpólusa az exkancellárról készült másik, jóval kritikusabb szemmel forgatott dokumentumfilmnek.

Nehammer nehéz öröksége

Kurz ünneplése a néppárti (ÖVP) vendégseregben nosztalgikus élményeket idézhetett. Árnyéka azonban nem csupán a moziban hosszú, hanem a közéletben is. Amikor Kurz 2021 októberében az ellene indult büntetőeljárás következtében lemondott, az ÖVP népszerűsége már erős lejtmenetet vett, de ezzel együtt is a legnépszerűbb pártnak számított. Nehammerre – akit a Néppárt elnökévé is választottak – azonban máshogy sütött a nap: jócskán kijutott neki a koronavírus-járványból, inflációból, a párt több tartományban is jelentős veszteségeket kényszerült elkönyvelni. A gyengélkedésnek egyéb okai is vannak. Egy magas beosztású, névtelenséget kérő osztrák szerkesztő „különösen gyenge” kancellárként jellemezte Nehammert; kritikusai az ötletek mellett a karizmát is hiányolják belőle. Ugyanakkor rajta ütött mély sebeket a koronavírus-oltás kötelezővé tétele, amely a társadalomban és az eliten belül is komoly vitákat generált. Olyannyira, hogy egy MFG nevű oltásellenes párt is feltűnt, sőt: 2022-ben két tartományi parlamentbe is bejutott.

Nehammer persze szabadulna Kurz árnyaitól: „visszamárkázná” a Kurz-éra előttire az Osztrák Néppártot, egyelőre felemás sikerrel. Az ÖVP azonban nem olyan, mint a Fidesz, azaz nem fejnehéz. Ellenkezőleg: a tartományi kormányfőknek és pártszervezeteknek jelentős súlyuk van, Nehammert pedig ez a Ballhausplatzon, vagyis a kancellári hivatalban tartja. Helyzetét a koalíciós partner Zöldek és Werner Kogler alkancellár sem enyhíti: ragaszkodnak a számukra fontos programok, így a klímavédelmi projektjük végigviteléhez. Ennek oka, hogy viszonylag alacsonyan, 9 százalékon mérik a Zöldeket; így nem valószínű, hogy az új kormányban is szerepet kapnak. Noha idén is akadtak előre hozott választást sürgető hangok, a rossz kilátások miatt végül a két párt együtt fordulhat a 2024-es uniós, majd szövetségi választást hozó évre.

• Milyen okai vannak annak, hogy a Szabadságpárt elnökének áll a zászló a 2024 őszér tervezett nemzetgyűlési választás előtt?
• Hogyan készül a diplomácia a lehetséges Kickl-korszakra?
• Mennyiben befolyásolhatja a magyar–osztrák viszont egy FPÖ-kormány?
• Milyen koncepció lehet akadálya az FPÖ és Kickl kormányzati részvételének?
• Milyen tényezőkön és körülményeken bukhat még Herbert Kickl?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023-as karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg január 4-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!