Az új köztársasági elnök lehetősége

Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnök nyugodt derűvel mondta el hétfőn első parlamenti beszédét, de vajon képes lesz-e kitölteni a mandátumát? Ha igen, akkor az ellenzék esetleges 2026-os választási győzelme esetén az új balliberális-jobbközép hatalom egészen 2029-ig lesz kénytelen vele együtt dolgozni, ugyanis az új köztársasági elnök mandátuma is öt évre szól. Ő pedig Orbán Viktor választottja, új pozícióját végső soron neki köszönheti, még ha a parlamenti választás formaságán túl is kellett esni az Országgyűlés február 26-ai ülésén. Az ellenzék nagy része nem volt hajlandó jelenlétével legitimálni a választást, így az LMP és a Mi Hazánk kivételével kivonult az ülésről és nem hallgatta meg Sulyok beszédét sem, Gyurcsány Ferenc DK-elnök pár nappal korábbi országértékelő beszédében már előre „Orbán beosztottjá”-nak nevezte Sulyokot. Mindez további szembenállást vetít előre a hétfőn megválasztott köztársasági elnök és egy jövőbeni nem fideszes hatalom között.

Ugyan, mit árthat egy gyenge hatáskörrel rendelkező államfő az Orbánt leváltó új kormánynak? Nos, elég sokat, ugyanis számos politikus, közszereplő állításával ellentétben a magyar köztársasági elnök közjogilag nem olyan gyenge, szerepe nem pusztán annyira protokolláris, mint ahogy elsőre tűnik. Az alaptörvény 9. cikk (3) bekezdése olyan jogosítványokat sorol fel, amelyekhez nem szükséges a kormány tagjának ellenjegyzése.

• Az elnök aktívan tudná alakítani a napi politikát.
• Sok kellemetlenséget okozhatna, ha az ellenzék kerülne kormányra. 

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap március 7-ig kapható 2024/9. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!