A svéd NATO-csatlakozás jóváhagyása és a kegyelmi ügybe belebukó Novák Katalin korábbi köztársasági elnök lemondásának elfogadását követően Sulyok Tamás államfői kinevezéséről szavazott hétfő késő délután az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság elnökének tisztségbe emeléséről titkos voksolással döntöttek a képviselők, és 134 igen, 5 nem és tartózkodás nélkül Sulyok Tamást választották Magyarország hetedik köztársasági elnökének. A voksszámok alapján – amelyet az ülést vezető Latorcai János ismertetett – az ellenzék nagy többsége nem vette fel a szavazólapot. A tájékoztatás szerint 147-en vették fel a szavazólapokat, 146-an szavaztak, ezek közül 139 volt érvényes.
Elnökök egymás között: a plágiumbotrányba belebukó Schmitt Pál és utódja, Áder János korábbi magyar államfől és kegyelmi ügybe belebukó Novák Katalin utódjául a kormánypártok által jelölt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke 2024. február 26-án az Országgyűlésben (Fotó: Beliczay László/Magyra Hang)
A törvények értelmében államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki elmúlt 35 éves. Elnöknek az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlására lehet jelölni valakit. Mivel az ellenzék önállóan nem tud, és együtt nem jelölt senkit, így Sulyok Tamásnak nem volt kihívója a posztra. A titkos szavazás során egyébként a győztes jelöltnek a szavazatok kétharmadát kell kapnia, hogy köztársasági elnöki lehessen. Sulyok Tamás ezt az első körben megkapta. A szavazást követően az ülésteremben maradt képviselők elénekelték a himnuszt. Ezt követően megtörtént az új államfő eskütétele, majd a kormánypárti képviselők gratuláltak a megválasztott elnöknek.
Megválasztását követően az új köztársasági elnök szólt az Országgyűléshez, illetve a közvéleményhez. Mint mondta, ő a jog embere, egész életét ezt határozta meg. Az ókori római jogászt, Ulpianust idézve leszögezte: „A jog parancsa ez: tisztességesen élni, senkit meg nem sérteni, mindenkinek megadni a magáét”. Sulyok Tamás köszönetet mondott a családjának, feleségének és gyerekeinek, illetve mindenkinek, aki őt támogatta. Az új államfő a jog fontosságát, alapvető értékeit, az alkotmányt méltatta. „Jogi és alkotmányjogi dolgokat tudok értelmezni a jövőben is” – közölte Sulyok Tamás. Kiemelte, azt tudja ígérni, az elnök székből is alkotmányjogi szempontok maximális figyelembe vételével tudja szemlélni és értelmezni a dolgokat. Mint leszögezte, elnökként bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén. Azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. „Aki magyar, az európai is, de ez nem csak rajtunk múlik. Olyan Európát szeretnék, ahol az értékek és nem az érdekek számítanak, és ha az európai intézményekben nem politikai, hanem jogi munka folyna” – hangsúlyozta beszédében Sulyok Tamás.
– Kegyelmi ügyekben a teljes és átlátható transzparencia híve vagyok – szögezte le az új államfő.
Az Országgyűlés Svédország NATO-csatlakozásáról szavaz 2024. február 26-án (Fotó: Beliczay László/Magyar Hang)
Az Országgyűlés 2024-es tavaszi ülésszakának nyitónapján megannyi hányattatás után elfogadták Svédország NATO-csatlakozását, majd a pedofil kegyelmi ügybe belebukó Novák Katalin államfő lemondását.
