Bántalmazott nők kálváriája a kártérítésért

Alig ismertek Magyarországon olyan ügyek, amelyekben nők elleni erőszak miatt ítélt volna meg kártérítést a bíróság. Renner Erika esete volt szinte az egyetlen, amely nagy nyilvánosságot kapott, és amelyben nemcsak büntetőeljárás zárult elmarasztaló ítélettel, hanem kártérítést is megítéltek. Az ő esetében ez magyar viszonylatban magas összeget, 25 millió forintot jelentett. Renner Erika maga is precedensnek tekinti a saját ügyét. Hiszen a legtöbb, erőszak áldozatává vált nőnek nem sikerül érvényesítenie az érdekeit – ez derült ki a Patent Egyesület két évig tartó kutatásából is.

A Patent Egyesület szerint az igazságszolgáltatásban nincs elég tudás arról, mit jelent ez. – Kirívó példa volt, amikor a bíró úgy értékelte, azzal, hogy a sértett nem menekült el korábban a bántalmazótól, hozzájárult a saját bántalmazásához. Aki kicsit is ismeri ezt az élethelyzetet, tudja: számos oka lehet annak, hogy az áldozat nem menekül el – mondja Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza.

• Hogy viszonyulnak a hatóságok az áldozatvédelemhez?
• Miért követelnek csak kevesen kártérítést?
• Mennyi kártérítést kapnak a bűncselekmények áldozatai?
• Hogy élte meg Renner Erika, hogy a büntetőeljárás lezárása után még egy polgári pert is végig kellett csinálnia?

A teljes cikket a Magyar Hang december 16-án megjelent, 2022/51. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!