A Paks II-nél vagy éppen a tervezett Fudan Egyetemnél már látott konstrukció jöhet szóba a Budapest Airport megvásárlásánál is – erről beszélt lapunknak az Orbán-kormányok korábbi államtitkára. Véleménye szerint reális megoldás lehet a kínaiakkal szövetkezni. Az ellenzéki pártok egyébként már eleve a tervek ellen tiltakoztak arra hivatkozva, hogy ilyen gazdasági helyzetben nem ez lenne a legfontosabb kiadás.
Nem növeli a hiányt a repülőtér megvásárlása. Államadósságot növelhet, de hiányt nem – jelentette ki Gulyás Gergely nemrég a kormányinfón az ezt firtató újságírói kérdésre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szólt arról is, hogy a Budapest Airportról szóló tárgyalások „jól állnak”, de amíg nincs megállapodás, részleteket nem kívánnak nyilvánosságra hozni. Gulyás Gergely szavaiból tehát az következik, hogy a piacról kíván bevonzani tőkét az állam a repülőtér megvásárlására. Ennek alapvetően két módja lehet: az egyik a kötvénykibocsátás, a másik a hitelfelvétel.
Ahogy arról lapunk is hírt adott, a Bloomberg értesülései szerint a magyar kormány egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül 4 milliárd euróért szerezné meg a Budapest Airport 51 százalékos tulajdonrészét. A fennmaradó 49 százalékot pedig egy reptérüzemeltető cég birtokolná.
Becsey Zsolt, korábbi fideszes EP-képviselő, a második és harmadik Orbán-kormány külgazdasági államtitkára és helyettes közlekedési államtitkára lapunknak elmondta: a kötvénykibocsátás az ország jelenlegi gazdasági helyzetében kevésbé valószínű, a jelenlegi információk alapján inkább egy ahhoz hasonló konstrukció körvonalazódik, amelyet a magyar-orosz együttműködésű Paks II-nél, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésénél, vagy a Fudan Egyetemnél már láthattunk.
• Miért éppen a kínaiak jöhetnek szóba?
• Mi indokolhatja a reptér visszavásárlását?
• És mik az ellenérvek?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
