Búcsú Sólyom Lászlótól

A magyarországi rendszerváltozás történetében a jelképes fordulópont az ötvenhatos mártírok újratemetése volt. Rajk László és társai újratemetése hasonló szerepet játszott a forradalom kitöréséhez vezető úton. Rákóczi, Kossuth hamvait annak idején idegenből kellett hazahozatni, hogy végre méltó helyükre kerüljenek. Az újratemetések jelzik a korszakok és szereplők megítélésében végbemenő drámai változásokat. A történelem ítélőszéke mint végső fellebbviteli fórum nálunk, más bíróságokhoz hasonlóan, lassan és késedelmesen dolgozik. Sólyom László politikai és alkotmányjogi örökségéről is akkor készülhet hiteles számvetés, ha utódaink majd elfogultságok nélkül tudnak szembenézni a harmadik magyar köztársaság történetével. Erre pedig nem kerülhet sor másként, mint a Sólyom életművét leromboló rezsim, a NER elszámoltatásának részeként.

Amikor a Magyar Demokrata Fórum képviseletében 1989 tavaszán megjelent az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain, a jogász szakmán kívül még kevesen tudták, kicsoda Sólyom László. E kevesek közé tartoztak a hazai zöldmozgalom egyes résztvevői, akiknek tevékenységéről, a Duna és a Szársomlyó védelmében, majd a dorogi hulladékégető ellen kibontakozó civil tiltakozásról ő írt először tudományos igénnyel. (A társadalom részvétele a környezetvédelemben című tanulmány a Medvetáncban jelent meg 1985–86-ban.) A Duna-mozgalmaknak a rendszerváltozásban játszott szerepét mintegy előre vetítve már ekkor megállapította, hogy „ezek a mozgalmak… a demokratizálás összes problémáját élesen felvetik”. Elkötelezettsége a Magyarországon akkor még alig tárgyalt téma iránt már korábban megmutatkozott: Környezetvédelem és polgári jog című munkája 1980-ban jelent meg. Az ELTE fiatal professzorának írásai már a 80-as években olyan jogszemléletet tükröztek, amely nemcsak megengedi, de mint a jogrend legitimitásának egyik feltételét, egyenesen megköveteli a laikusok érdemi részvételét a jogi eljárásokban. Kimondta, hogy a civil mozgalmak legalitása nem függ semmiféle formális elismeréstől, mivel „a szabadság a főszabály, és korlátozása az indoklást követelő kivétel”.

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/42. számában találja. Vegye meg október 26-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!