Ellenzéki politika egy autoriter rendszerben

Ellenzéki politika egy autoriter rendszerben

Az úgynevezett rabszolgatörvény ellen tüntetnek Tatabányán 2019. január 19-én (Fotó: Lukács Csaba)

Annak, hogy az április 3-ai választáson ekkora ellenzéki vereség született, az a hátulütője, hogy elsősorban az ellenzéki pártok hibáira irányítja a figyelmet, fenntartva ezzel az illúziót, hogy jobb teljesítménnyel akár győzhettek is volna. Ugyanakkor annak, hogy a választáson ekkora kormánypárti győzelem született, az az előnye, hogy segíthet leszámolni ezzel az illúzióval. Négy egymást követő kétharmadot – ebből hármat ugyanabban a választási rendszerben – nem lehet pusztán a Fidesz politikai teljesítményének betudni. Hosszan regnáló, mondhatni korszakos pártokat jól működő demokráciákban is találunk, csakhogy nem állandó alkotmányozó többséggel; örökös kétharmados győzelemre ezzel szemben jellemzően az autoriter rendszerek vezetői ítéltetnek.

Magyarországon természetesen vannak választások, ahol ellenzéki pártok is indulhatnak, ezek a pártok azonban a jelen feltételek mellett nem győzhetnek. A választási rendszer biztos többséget garantál a legerősebb szereplőnek, az állami források korlátlan és szüntelen kampánycélú felhasználása pedig azt garantálja, hogy ez a szereplő a kormánypárt legyen. A kormánypropaganda ma már olyannyira uralja a médiateret, különösen a szélesebb elérésű, a nem elkötelezett szavazókat is megszólítani képes médiumokat, hogy 2018 és 2022 között a Fidesz népszerűsége egyszer sem ingott meg jelentősebben a felmérésekben – egy olyan ciklusban, melyet egy elhúzódó egészségügyi válság és a vele járó gazdasági turbulencia jellemzett. S mindemellett a kormányoldal bármikor kreatívan alakíthatja a választási szabályokat vagy egyéb unortodox eszközöket vethet be riválisai ellen: ne feledkezzünk meg arról, hogyan használták 2017 decemberében az Állami Számvevőszéket a Jobbik lendületének megtörésére, amikor az kicsit is kiemelkedni látszott az ellenzéki mezőnyből.

• Miért van szükség egyáltalán ellenzéki politikára, ha az ellenzéki pártok úgysem győzhetnek a parlamenti választáson?
• Mit vállalhatna az ellenzék?

A teljes cikket a Magyar Hang április 29-én megjelent, 2022/18. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!