Németország: Erősödő szélsőjobb, küszködő gazdaság

Országszerte több százezren tüntettek Németországban a hétvégén a jobboldali szélsőségek ellen, miközben nem sokkal korábban a gazdák foglalták el a városok utcáit: ők két adókedvezmény megvonása miatt vonultak utcára. A felmérések szerint a kormánnyal szembeni elégedetlenséget más társadalmi csoportok is osztják: Olaf Scholz kancellár népszerűsége alacsonyabb, mint bármelyik elődjéé 1997 óta, a három kormánypárt népszerűsége pedig együtt is alig lépi át a 30 százalékot. Az AfD eközben egyre nagyobb támogatottságot tudhat magánénak.

Recesszióba került 2023-ban a német gazdaság, a GDP 0,3 százalékkal csökkent az előző évihez képest, és a 2024-es kilátások is bizonytalanok: a gazdasági elemzők nem optimisták. Ráadásul a szövetségi kormány megszorításokra kényszerült, miután a Bundeserfassungsgericht, a német alkotmánybíróság tavaly november közepén nemet mondott a kormány által a költségvetésben tervezett átcsoportosításokra. Ezután vont meg a szövetségi kormány két korábbi adókedvezményt a mezőgazdasági termelőktől. – Nincs több pénz – jelentette be Berlinben a tüntető gazdáknak Christian Lindner pénzügyminiszter (FDP). Igaz, ez a megjegyzés már egy kompromisszumos megoldásra vonatkozott: a kormány részben kihátrált saját javaslata mögül, a mezőgazdasági járművek gépjárműadó-mentességét végül megtartaná, csak a dízeltámogatást építené le, azt is évek alatt. A gazdatüntetésekhez „hozzácsapódtak” radikális-és szélsőjobboldali szervezetek, illetve azok tagjai, annak ellenére, hogy a szervezők kifejezetten eltanácsolták őket. Több ellenzéki párt is kifejezte egyetértését, de legaktívabban talán az AfD képviseltette magát, a párt türingiai szervezete még általános sztrájkra is mozgósított, ami azonban nem valósult meg.

• Milyen titkos találkozó zajlott Potsdamban?
• Hogy alakulnak a kutatások, milyen esélyei lehetnek az AfD-nek?
• Mi jelenthet számukra mégis hátrányt?