Garantálja a lecsúszást a jelenlegi nyugdíjrendszer

Garantálja a lecsúszást a jelenlegi nyugdíjrendszer

Postás dupla nyugdíjat kézbesít egy nőnek a főváros XIII. kerületében 2023. február 8-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Az elmúlt héten röppent fel a hír, hogy a kormány a nyugdíjkorhatár emelésén gondolkodik, mert egyre nehezebben tartható fenn a jelenlegi nyugdíjrendszer. A Pénzügyminisztérium ugyan szinte azonnal cáfolta az értesülést, az azonban kétségtelen, hogy hosszabb távon valamit változtatni kell a jelenlegi rendszeren, mert ha az 1973–77 között született Ratkó-unokák elérik a nyugdíjkorhatárt, jelentősen megugrik a nyugállományban lévők száma, és egyre nehezebb lesz a rendszer finanszírozása.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a helyreállítási és ellenálló képességi terv (RRF) 5,8 milliárd eurós forrásaihoz való hozzájutás egyik feltétele a hazai nyugdíjrendszer reformja. Az Európai Unió ennek keretében azt javasolta, hogy 13 másik tagországhoz hasonlóan nálunk is érdemes megfontolni a nyugdíjkorhatár hozzáigazítását a 65 éves korban várható élettartamhoz. Vagyis úgy dönteni a nyugdíjkorhatár esetleges emeléséről – amelyet egyre több tagország esetében szükségesnek tartanak –, hogy arra nálunk csak akkor kerüljon sor, ha emelkedik a Magyarországon várható átlagos életkor, amely négy évvel alacsonyabb, mint az európai átlag. Különösen, hogy az egészségben megélt élettartam esetében még rosszabb az arány, hiszen a nők esetében ez négy, a férfiaknál pedig négy és fél évvel rövidebb, mint az uniós átlag. A reform megalapozásaként az idei év végéig nemzetközi tanulmány készül a magyar nyugdíjrendszerről, amely alapján várhatóan 2025. március 31-étől jelentősen változni fog a rendszer. Hogy pontosan kik készítik ezt, azt egyelőre nem tudni, ahogy azt sem, melyek a javasolt változtatások fő irányai.

• Miért nyílik egyre nagyobbra az aktív korúak és a nyugdíjasok jövedelme miatti olló?
• Mit kellene tenni, hogy megállítsuk, de legalább lelassítsuk a nyugdíjasok lecsúszását?
• Mi magyarázza, hogy a magyar időskorúak több mint negyede szegénységben tengeti napjait?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 1-jén megjelent, 2023/35. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Garantálja a lecsúszást a jelenlegi nyugdíjrendszer

Garantálja a lecsúszást a jelenlegi nyugdíjrendszer

Postás dupla nyugdíjat kézbesít egy nőnek a főváros XIII. kerületében 2023. február 8-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Az elmúlt héten röppent fel a hír, hogy a kormány a nyugdíjkorhatár emelésén gondolkodik, mert egyre nehezebben tartható fenn a jelenlegi nyugdíjrendszer. A Pénzügyminisztérium ugyan szinte azonnal cáfolta az értesülést, az azonban kétségtelen, hogy hosszabb távon valamit változtatni kell a jelenlegi rendszeren, mert ha az 1973–77 között született Ratkó-unokák elérik a nyugdíjkorhatárt, jelentősen megugrik a nyugállományban lévők száma, és egyre nehezebb lesz a rendszer finanszírozása.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a helyreállítási és ellenálló képességi terv (RRF) 5,8 milliárd eurós forrásaihoz való hozzájutás egyik feltétele a hazai nyugdíjrendszer reformja. Az Európai Unió ennek keretében azt javasolta, hogy 13 másik tagországhoz hasonlóan nálunk is érdemes megfontolni a nyugdíjkorhatár hozzáigazítását a 65 éves korban várható élettartamhoz. Vagyis úgy dönteni a nyugdíjkorhatár esetleges emeléséről – amelyet egyre több tagország esetében szükségesnek tartanak –, hogy arra nálunk csak akkor kerüljon sor, ha emelkedik a Magyarországon várható átlagos életkor, amely négy évvel alacsonyabb, mint az európai átlag. Különösen, hogy az egészségben megélt élettartam esetében még rosszabb az arány, hiszen a nők esetében ez négy, a férfiaknál pedig négy és fél évvel rövidebb, mint az uniós átlag. A reform megalapozásaként az idei év végéig nemzetközi tanulmány készül a magyar nyugdíjrendszerről, amely alapján várhatóan 2025. március 31-étől jelentősen változni fog a rendszer. Hogy pontosan kik készítik ezt, azt egyelőre nem tudni, ahogy azt sem, melyek a javasolt változtatások fő irányai.

• Miért nyílik egyre nagyobbra az aktív korúak és a nyugdíjasok jövedelme miatti olló?
• Mit kellene tenni, hogy megállítsuk, de legalább lelassítsuk a nyugdíjasok lecsúszását?
• Mi magyarázza, hogy a magyar időskorúak több mint negyede szegénységben tengeti napjait?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 1-jén megjelent, 2023/35. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!