Úgy tűnik, sokkal kisebb hőséget képes az ember elviselni, mint eddig gondolták

Úgy tűnik, sokkal kisebb hőséget képes az ember elviselni, mint eddig gondolták

Kísérlet a Sydney-i Egyetem hőkamrájában (Fotó: University of Sydney)

Idén nyáron majdnem megdőlt a Magyarországon mért abszolút melegrekord, hiszen júliusban Kelebián 41,6 Celsius-fokot mértek, amely csak 0,3 fokkal marad el a csúcstól. A napi rekordok sorozatban dőltek, és a hajnali abszolút rekord is többször megdőlt: volt olyan napfelkelte, amikor csupán 27 fokra csökkent a hőmérséklet. Talán kijelenthető, hogy a modern mérések kezdete óta ez volt a legforróbb nyár hazánkban, de félő, hogy az elkövetkező években ez válik a megszokottá. Így sajnos időszerű a kérdés, hogy milyen hőséget képes az ember elviselni. Egyes mérések szerint már előfordulnak időnként a Föld bizonyos pontjain olyan magas hőmérsékletek, amelyek élhetetlenek a számunkra.

Harmincöt Celsius-fok nedves hőmérséklet: sokáig ezt az értéket tartották az ember hőtűrő képessége felső határának, és ezt veszik figyelembe a hősokk elleni védekezés tervezésekor az egészségügyi szervezetek, például a WHO vagy az amerikai közegészségügyi hivatal, a CDC, illetve a klímaváltozással foglalkozó IPCC is. Újabban azonban egyre több kutató vallja, hogy a tényleges érték minden embernél más és más, és a hőtűrés felső határának átlaga is alacsonyabb a 35 foknál.

Itt jogosan kapja fel a fejét az olvasó, mondván, néhány hete sorozatban emelkedett 40 fok fölé a hőmérséklet, így ha a 35 fok igaz lenne, már mind meghaltunk volna. De nincs ellentmondás, hiszen itt nedves hőmérsékletről van szó. A nedves hőmérsékletet úgy mérik (vagy legalábbis úgy mérték ki a modellek kifejlesztésekor), hogy a hőmérő végét vízzel teljesen átitatott rongyba csavarják. A víz párolog a hőségben, és lehűti a rongyot, az pedig a hőmérőt. Ezzel az izzadás hűtő hatását szimulálják. Vagyis a nedves hőmérséklet nem a tényleges légköri hőmérséklet, hanem az az elvi minimum, amire az adott körülmények között párologtatással le tudjuk hűteni magunkat.

• Miért lehet a sivatagban sokkal magasabb hőmérséklet közepette is túlélni, mint a dzsungelben?
• Mire jutottak, mekkora nedves hőmérséklet az, ami már halálos?
• Miért ne terítsünk száraz rongyot a babakocsira?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a
Magyar Hang hetilap szeptember 5-ig kapható 2024/35. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Úgy tűnik, sokkal kisebb hőséget képes az ember elviselni, mint eddig gondolták

Úgy tűnik, sokkal kisebb hőséget képes az ember elviselni, mint eddig gondolták

Kísérlet a Sydney-i Egyetem hőkamrájában (Fotó: University of Sydney)

Idén nyáron majdnem megdőlt a Magyarországon mért abszolút melegrekord, hiszen júliusban Kelebián 41,6 Celsius-fokot mértek, amely csak 0,3 fokkal marad el a csúcstól. A napi rekordok sorozatban dőltek, és a hajnali abszolút rekord is többször megdőlt: volt olyan napfelkelte, amikor csupán 27 fokra csökkent a hőmérséklet. Talán kijelenthető, hogy a modern mérések kezdete óta ez volt a legforróbb nyár hazánkban, de félő, hogy az elkövetkező években ez válik a megszokottá. Így sajnos időszerű a kérdés, hogy milyen hőséget képes az ember elviselni. Egyes mérések szerint már előfordulnak időnként a Föld bizonyos pontjain olyan magas hőmérsékletek, amelyek élhetetlenek a számunkra.

Harmincöt Celsius-fok nedves hőmérséklet: sokáig ezt az értéket tartották az ember hőtűrő képessége felső határának, és ezt veszik figyelembe a hősokk elleni védekezés tervezésekor az egészségügyi szervezetek, például a WHO vagy az amerikai közegészségügyi hivatal, a CDC, illetve a klímaváltozással foglalkozó IPCC is. Újabban azonban egyre több kutató vallja, hogy a tényleges érték minden embernél más és más, és a hőtűrés felső határának átlaga is alacsonyabb a 35 foknál.

Itt jogosan kapja fel a fejét az olvasó, mondván, néhány hete sorozatban emelkedett 40 fok fölé a hőmérséklet, így ha a 35 fok igaz lenne, már mind meghaltunk volna. De nincs ellentmondás, hiszen itt nedves hőmérsékletről van szó. A nedves hőmérsékletet úgy mérik (vagy legalábbis úgy mérték ki a modellek kifejlesztésekor), hogy a hőmérő végét vízzel teljesen átitatott rongyba csavarják. A víz párolog a hőségben, és lehűti a rongyot, az pedig a hőmérőt. Ezzel az izzadás hűtő hatását szimulálják. Vagyis a nedves hőmérséklet nem a tényleges légköri hőmérséklet, hanem az az elvi minimum, amire az adott körülmények között párologtatással le tudjuk hűteni magunkat.

• Miért lehet a sivatagban sokkal magasabb hőmérséklet közepette is túlélni, mint a dzsungelben?
• Mire jutottak, mekkora nedves hőmérséklet az, ami már halálos?
• Miért ne terítsünk száraz rongyot a babakocsira?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a
Magyar Hang hetilap szeptember 5-ig kapható 2024/35. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!