Gazdasági siker, békemisszió és a versenyképesség lapul Orbán Viktor tarsolyában

Gazdasági siker, békemisszió és a versenyképesség lapul Orbán Viktor tarsolyában

Orbán Viktor a Kossuth rádióban 2021. március 19-én (Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Vannak még a tarsolyomban békemissziós akciók, a következő időszakban is lesznek váratlan kezdeményezéseink, melyek közelebb fognak hozni minket a békéhez” – jelentette ki egyebek mellett Orbán Viktor miniszterelnök, aki péntek reggel közel két hónapnyi szünet után ült be ismét a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! c. műsorába. 

Orbánt először arról a blokkosodásról kérdezték, amely kedvenc kifejezésévé vált az elmúlt egy évben, nincs olyan világpolitikai fejtegetése, amelyből ezt kifelejtené, s a kérdező most is megtette azt a szívességet, hogy efelől érdeklődjön. Nos, a magyar kormányfő szerint meg kell barátkozni a gazdasági semlegesség kifejezéssel, és azt is mondta, ahhoz, hogy az ember a jövőre nézve tervezni tudjon, érteni kell, mi történik.  

Orbán szerint a hét legizgalmasabb nemzetközi eseménye intellektuális szempontból az, hogy az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Draghi volt olasz kormányfő az EU felkérésére elkészített egy nagyszabású tanulmányt, mely Orbán szabad interpretációja szerint azt állítja, hogy nagy baj van, ha gazdaságilag így marad a helyzet, „Európa lemarad, mint a borravaló”. A magyar kormányfő szerint a világrendszerváltás (ezt a kifejezést Tusványoson tesztelte), Ázsia felemelkedése tény, s szerinte erre többféleképp lehet reagálni: be lehet nevezni a versenybe, „edzünk” vagy pedig épp ellenkezőleg, „diszkvalifikáljuk” az ellenfelet, tehát „verseny nélkül blokkosodunk”. Az unió a blokkosodás felé hajlik, mondta Orbán, hozzátéve, hogy Magyarország számára a blokkosodás tragédia lenne, mert ha ilyen „kettévágás” történik, jelentéktelen szereplőjévé válunk a gazdasági versenynek. Orbán azt mondta, Magyarország érdekét a gazdasági semlegesség szolgálja a legjobban.

Orbán Viktor arra azonban nem tért ki, hogy Draghi jelentése, amelyre hivatkozott, a versenyképességet nem feltétlenül ugyanolyan módszerrel növelné, mint a magyar kormányfő, szerinte ugyanis nagyon komoly összeget kell pumpálni az innovációba és a zöld gazdaságba, továbbá azt is állítja, hogy el kell vetni az EU-n belüli vétójogot, ami a magyar kormány számára atomcsapással érne föl. 

Ezután a kínai beruházások kerültek szóba azzal a fölvezetéssel, hogy azok politikai támadásoknak vannak kitéve – erre Orbán úgy reagált, hogy támogatókat kell szerezni. Ő – tette hozzá – tárgyalt autógyártók vezetőivel, és kérdezte őket az EU-s büntetővámról, amit a kínai gyártású elektromos autók miatt szabott ki az unió. Lám, a spanyol miniszterelnök, miután visszatért Kínából, elmondta, hogy az uniós büntetővámok kivetése a kínai elektromosautó-importtal szemben egy elhibázott politika – Orbán ugyanezt hallotta az európai autógyártók vezetőitől is. 

Sok rosszat is hallok a magyar gazdaságról. Ennek egy része ismerethiányból, más része és politikai ferdítésből fakad” – jelentette ki a kormányfő, s azt mondta, szerinte a gazdaság a föllendülés küszöbén áll. A magyar gazdasági növekedés az unió átlagát meghaladja, az infláció lassan 3 százalék alá esik be, a beruházási mutató, állította, jobb, mint az uniós átlag. A fogyasztással szerinte ugyanez a helyzet. Az ember, ha pénze van, két dolgot tehet, takarékoskodhat, aki viszont bátrabb, az meg fogyaszt is. „De akárhogy is, 4 százalék körüli fogyasztás volt” – tette hozzá. A béremelés szerinte kiemelkedő Magyarországon, a turisztikai számok is történelmi rekordot döntenek, soha annyian nem nyaraltak Magyarországon, mint idén, ezek a számok szerinte bizakodásra adnak okot.

Ami a béreket illeti: a magyar szerint a bérekről a munkáltatónak és a munkavállalóknak kell megállapodni, tárgyalnia nem a kormánynak kell. Már az idei évre is komoly béremelésekről tudtak megállapodni, és a mozgástér ezután sem csekély: a következő két-három évben érzékelhető bérnövekedés maradhat fenn. „Ez is része annak a fellendülés előtti állapotnak, amiről beszélek” – tette hozzá.

A fejlődést egyetlen dolog gátolhatja, mégpedig a háború. Ugyanakkor tette hozzá, „a világban sosem volt baj, mert a világ normális gondolkodású része mindig is békepárti volt. Ha a nyugati országokat most nem számolom, és ránézek a térképre, akkor csak békepárti országokat látok” – jelentette ki, hozzátéve, hogy nem a harctéren kell keresni a helyzet megoldását. 

Közölte, hogy a békemisszió célja is az volt, hogy Európa is kezdjen el gondolkodni a béke kérdéséről. Az európai vezetők szerinte úgy tesznek, mintha ők is háborúban állnának Oroszországgal, holott csak az ukránok háborúznak, mi nem. Orbán hozzátette, hogy tudja, óriási vitát kavartak a békemisszióval Európában, de enélkül egy ilyen párbeszéd nem indulhatott volna el. „Vannak még a tarsolyomban békemissziós akciók, a következő időszakban is lesznek váratlan kezdeményezéseink, melyek közelebb fognak hozni minket a békéhez” – jelentette ki a kormányfő.

Arról, hogy Németország lezárja a határait fél évre a solingeni késelést követően, Orbán Viktor így beszélt: „Minden elismerésem a német kancelláré már csak hivatali tiszteletadás okán is, de a kancellár nem magától jutott erre a következtetésre, hanem mert migránsok megkéseltek néhány békés állampolgárt az utcán. A nyugatiak, akik fordítva ültek fel a lóra, rájöttek, hogy egyszerűbb, ha azt csinálják, amit az emberek mondanak. Akik valójában elszenvedik a bevándorlás következményeit a sok okoskodó, tojásfejű helyett, akik papíron kimutatták, hogy a liberális bevándorláspolitika milyen jótékony hatással jár. Magyarországot sem megbüntetni kell, hanem oda kell adni neki a pénzt, amiért megvédi a határokat – mondta Orbán Viktor.

 

 

 

 

Címkék: rádió, Orbán, beszéd