Kellemetlen meglepetés érheti Oroszországot

Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz időről időre felmerül, ám idáig inkább csak akadémikus felvetésként. Ha azonban az Oroszország és a Nyugat között mára elmélyült feszültség nem oldódik, az a NATO felé löki ezeket az országokat. Miközben tehát a Kreml Ukrajna finlandizációjára törekszik, paradox módon éppen az ennek kapcsán megnövekedő destabilizáció készteti a pozitív semlegesség átgondolására Finnországot.

Az Oroszország és az Egyesült Államok szembenállásának részeként Ukrajna körül fokozódó feszültség egész Európában növelte a bizonytalanságot. Különösen érvényes ez Oroszország közvetlen szomszédságára. E geopolitikai szembenállás első számú felvonulási terepe Ukrajna, amelynek jövőbeli státusza a most folyó orosz–amerikai tárgyalások egyik fontos kérdése. Moszkva ugyanis közvetlen biztonsági kockázatot lát abban, hogy szláv szomszédjában egyre erőteljesebben jelenik meg a nyugati katonai infrastruktúra. Azt pedig végképp elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz. Oroszország megakadályozná a NATO közeledését a határaihoz, és e vörös vonal átlépése esetére komoly katonai választ helyezett kilátásba. Moszkva biztonsági garanciákat kér az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, követeléseit pedig még tavaly év végén írásban adta át a két érintett félnek. S hogy érdekeinek védelmét mennyire komolyan gondolja, azt ezzel párhuzamosan értésre adta az ukrán határ menti csapatösszevonásokkal is.

• Hogy vélekedtek eddig a finnek és a svédek az esetleges NATO-csatlakozásról?
• Változtathat ezen az Ukrajna körüli feszültség?
• Milyen lépéseket tettek eddig?

A teljes cikket a Magyar Hang január 28-án megjelent, 2022/5. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!