Egymás után látogatnak a világ vezető politikusai Afrikába. Az érezhetően megnövekedett érdeklődés nem magyarázható csupán az egyre aggasztóbb élelmiszerválsággal. A sokáig elfeledett „fekete kontinens” a világ átalakulása közepette egyre inkább felértékelődik. Vannak, akik megőrizni, míg mások visszaszerezni szeretnék befolyásukat. S persze akadna olyanok is, akik csak a XXI. században fedezték fel Afrikát, de már ott vannak mindenütt.
A sort Joe Biden kezdte. Az amerikai elnök a Közel-Keletre koncentrált, és a Perzsa-öböl menti országokban tett körútján a tárgyalások középpontjában elsősorban az energiabiztonság állt. Az út nem hozta meg a várt eredményt. Nem is hozhatta, hiszen a globális erőviszonyok változását követve ezek az országok már nemcsak Washingtonra, hanem Pekingre és Moszkvára is figyelnek. S érdekük, hogy mindegyik hatalmi központtal jó viszonyt ápoljanak. Ezért aztán nem is csatlakoztak a Nyugat Oroszországgal szemben bevezetett szankcióihoz, és energiapolitikájukat sem hajlandók Amerika érdekeinek alárendelni.
Az amerikai elnök látogatását Szergej Lavrov Egyiptomot, Etiópiát, Ugandát és Kongót érintő körútja követte.
• Mennyire szorosak az orosz-afrikai kapcsolatok?
• Miként próbál Franciaország teret nyerni a kontinensen?
• Miért fontos például Egyiptom?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
