A honfoglalók megtalálták a választ a környezet változására, mi nem biztos, hogy meg fogjuk

Nem mi vagyunk az első generáció, amelynek alkalmazkodnia kell a klíma megváltozásához, habár a változások gyorsasága példátlan – erről beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Rácz Lajos klímatörténész. A szakember szerint hasonló kihívásokkal küzdöttek már a honfoglalók is, a történelmünk tehát pedig tanúskodik, hogy korábban sikerült jó válaszokat találnunk. – Hogy most találni fogunk-e, azt nem tudom, de hogy nincs sok időnk, az biztos – mondta.

Rácz Lajos beszélt arról is, hogy a magyar mezőgazdaság 150 éve másról sem szól, mint a nagybirtokról és a monokultúrákról, ez azért baj, mert egy ötezer hektáros monokultúrából álló birtok megműveléséhez megfelelő motorizáció mellett akár tíz ember is elég. Így pedig a falvakban élők többségének már semmi köze ahhoz a tájhoz, amely körbeveszi őket. A mezőgazdaság előtt szerinte vannak követhető példák, itt Hollandiát említette, ahol olyan dolgokkal foglalkoznak, melyekben ők a legjobbak, és amelyek nagy hozzáadott értékkel bírnak, mint például a keménysajtok, a vetőmagok vagy a tulipánhagymák. – Mindeközben mi a vízigényes monokultúrákba ruházunk be, amelyek megműveléséhez néhány ember is elég. Ha nem változtatunk ezen, nehéz idők várnak ránk – fűzte hozzá.

• Hogy lesz valaki klímatörténész?
• Miért hatékonyabba svájci akadémiai rendszer, mint a magyar?
• Miért egy dunántúlnyi ország a világ második mezőgazdasági exportőre?
• Mit kellene tennünk, hogy megmentsük az Alföldet a kiszáradástól, a falvakat pedig az elnéptelenedéstől?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap szeptember 26-ig kapható 2024/38. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!