Korunk Kádár Jánosa

Miniszterelnökünknek immár minden nyilvános megszólalása az évek hosszú sora alatt saját maga által kimunkált mércén, az úgynevezett Orbán-skálán mozog. A skála a baromság különböző fokozataitól (szamárság, balgaság, hülyeség, ostobaság, badarság, butaság, ökörség, csacskaság, sületlenség) a szemérmetlen hazugság szintjeiig (valótlanság, füllentés, koholmány, blöff, kamu, megtévesztés, lódítás, ferdítés, csúsztatás, maszlag) terjed. Mégiscsak unikális, hogy egy ország első számú vezetője annyira távol kerüljön a valóságtól, illetve attól, hogy ne beszéljen hülyeséget, mint a Fecsérlő Tábornok.

Mostanában például azt a rögeszmét igyekszik szorgosan elplántálni a magyar fejekben, hogy minden előfeltétel nélküli béketárgyalásokra van szükség a háború ügyében, és most figyeljenek, mert ezen van a hangsúly: de ne Ukrajna és Oroszország alkudozzék, hanem az Egyesült Államok és a háborús bűnös Putyin. A 40 milliós Ukrajna meg várjon az előszobában a puffon, amíg a nagyok megegyeznek a feje felett, és átrajzolják a térképét. Mit gondolnánk magyarként arról, ha valaki egy ne adj’ isten hasonló helyzetben azt mondaná, hogy ugyan elfoglalta egy háborús bűnös agresszor négy keleti megyénket, meg bombázza Budapestet, de állapodjanak csak meg Magyarország nélkül a nagyhatalmak Magyarország jövőjéről. Nem jutnánk sokáig a számolásban, ha sorra vennénk, hányszor jött ki jól Magyarország abból, ha a feje felett egyeztettek róla.

A teljes cikket a Magyar Hang október 21-én megjelent, 2022/43. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!