Miként értesült volna a lakosság a balassagyarmati túszdrámáról, ha már a hetvenes években is létezik bulvársajtó Magyarországon, a hatalom pedig nem tudja befolyásolni a híradásokat, az eset nyilvánosságra kerülését? A kereskedelmi tévék feltehetőleg a helyszínen lettek volna, a nézők képzeletébe pedig hosszú időre beégnek a szándékosan drámaira hangszerelt képsorok.
A történtekkel az utókor kezdett borzongatni, az évtizedekkel később élők fejében pedig már jóval elevenebben élhet mindez, mint az 1973-as néző- és olvasóközönségében. Főként, miután 1989-ben Gazdag Gyula elkészítette Túsztörténet című filmjét, az egyik emberrablót pedig a kor népszerű tinisztárja, Berencsi „Beri Ary” Attila játszotta. Aki a Szerelem első vérig, majd annak folytatása után épp karrierje csúcsán volt, a Túsztörténetért pedig egyenesen a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat vehette át a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztiválon. Berencsi nem sokra rá visszavonult, de a túszdráma története velünk maradt, a sajtó pedig a kétezertízes években is előszeretettel mesélte újra az eseményeket.
• Hogyan emlékeztek a foglyul ejtett lányok?
• Mi történt az elkövetőkkel?
• Milyennek mutatta az 1989-es játékfilm az eseményeket?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
