Nem kellett a NER-pénz, mert félnek az oroszoktól

A magyar állam 2017-ben négymilliárd forintot szánt arra költeni, hogy öt nyugat-balkáni fővárost újra összekössön légi úton Budapesttel. Nem történt meglepetés: az állami pályázatot a Wizz Air nyerte, így a gépek a magyar adófizetők támogatásával hetente kétszer bukkantak fel Tirana, Skopje, Podgorica, Szarajevó és Pristina repülőterein. Az állami támogatás ideje alatt tört ki a koronavírus-járvány, és tény, hogy ekkor a külföldi utazások lehetősége igen beszűkült, de az eléggé sokatmondó, hogy az egyedüli járat, amely nem indult újra a pandémia után, a pristinai volt. Pedig utas talán lett volna-lenne rá, de erről később.

Ha most megnézzük a Wizz Air téli menetrendjét, az akkori öt célállomásból háromba (Tirana, Skopje, Podgorica) most is heti kétszer fordulnak a magyar bázisú gépek, immár piaci alapon, a nyár elején pedig még Szarajevóba is repülhettünk Budapestről. A pristinai repülőtérrel egyébként nincs gond, a diszkont légitársaság sem vonult ki Koszovóból: Londonból, két német és két olasz városból télen is rendszeresen repülnek ide, a Pristina–Bécs-járatot pedig januártól heti ötnaposra sűrítik. Budapestről eközben továbbra sincs szó.

A fentiek alapján érthető, miért kellett a tiranai repülőutat választani Pristina helyett. Hiába a téli időpont, annyira sokan utaztak, hogy a diszkont cég a nagyobb, 230 fős kapacitási Airbus 321-essel teljesítette a járatot, és az is zsúfolásig megtelt – mindkét irányba. Az albán fővárosból busszal lehet eljutni Pristinába. Legalább tizenöt éve nem jártam Koszovóban, kíváncsivá tett, milyen változások történtek azóta.

• Mi lett azokkal a segélyhitelekkel, amelyeket Magyarország adott a koszovói kormánynak?
• Miért félnek a NER-es pénztől?
• Mit vetnek Orbán Viktor szemére?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023-as karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg január 4-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!