Láthatóvá tenni az elégedetlenséget – ezért tüntetnek még mindig az oktatásért

Legjobban talán úgy lehetne összefoglalni, hogy kivárásra játszik az a néhány ezer tiltakozó, aki október 23-án ismét kivonult a fővárosban, hogy változást követeljenek a közoktatásban. A követelések gyakorlatilag változatlanok: versenyképes bérek, oktatási reform és a hátrányosnak tartott kormányzati intézkedések – így a pedagógusok sztrájkjogának szűkítése és a státusztörvény – visszavonása. Egy évvel ezelőtt, 2022. október 23-án jóval nagyobb, több tízezres tömeg vonult utcára ugyanezekért a célokért.

A kormányzat válaszlépése egy év eleji, 10 százalékos béremelés és a pedagógusok jogállásáról szóló, státusztörvénynek nevezett új jogszabály volt, amelyet a tiltakozások ellenére július 4-én elfogadott a parlament. A kabinet által korábban erre az évre ígért 21 százalékos béremelés sem valósult meg. Az idei tüntetés mégis kisebbre sikeredett a tavalyinál. – A közoktatásban az elvégzett munkát nem fizetik ki, rendszerszinten nem fizetik meg a helyettesítést, a munkaeszközöket nem biztosítják – mondja Zsuzsa. A középiskolai tanár úgy látja: azért van értelme tüntetni, mert ezek az alkalmak láthatóvá teszik az elégedetlenséget.

• Mások mi értelmét látják a tüntetéseknek másfél év tiltakozás után?
• Mit gondolnak a tiltakozó tanárok, miért nem vonul utcára sok kollégájuk?
• Mi az, amit még az alcsony béreknél is nagyobb gondnak látnak a közoktatásban?
• Miért tüntet egy nagycsaládos szülő?
• Mi a finn oktatási rendszer titka a nyugdíjas pedagógus szerint?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/42. számában találja. Vegye meg november 2-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!