Savtalan divatok

Olasz zseniális!! Tramini – dobnál egy hátast: kapros-túrós rétes; Sauvignon blanc tisztességes; muskotály zöld bors és paprika és oregánó – és egy karakteres rozé, abszolút nem átlag, vaníliás, meggyes, Pinot-Kékfrankos!!

Május 12-én éjszaka ez a bárki mástól váratlannak nevezhető üzenet landolt a telefonomon. De feladója Norbi barátom volt, aki a valaha megfigyelt és dokumentált legharsányabb értelmiségi. És az értelmiségi most nem szitokszó (ha marad rá karakter, leírom, miért)! A napokban a Szegedi Borfesztiválon járt, és épp valami ritkaságnak eredt a nyomába (már nem emlékszik, minek), ekkor kalauzolták a Kővágó Pince bódéjához. Nahát, gondolta magában (fűzöm hozzá népmesei narrációval, mintegy szabad függő beszédben), közel húsz éve rója a Káli-medencét, és figyelme holtterében kinőtt egy új borászat? Szó sincs róla, derült ki (folytatom omnipotens elbeszélésre váltva), Mátrában vágja a követ az alapító testvérpár. Az emlékezet elejtette különleges fajta náluk sem volt, de az első ránézésre átlagosnak mondható kínálat (prospekciós eljárás következik) váratlan izgalmakat rejtegetett.