Nem szabad eljutnunk az utolsó háborúig

Nem szabad eljutnunk az utolsó háborúig

Szilárd Leó 1960-ban (Forrás: Wikipedia/U.S. Department of Energy)

Senkivel nem találkozott Wigner Jenő, akinek nagyobb képzelőereje lett volna, mint Szilárd Leónak. A szuperlatívuszokban még tovább ment: senkit nem érzett gondolataiban és véleményalkotásában függetlenebbnek, mint a hatvan éve, 1964. május 30-án elhunyt fizikust. Pedig – jött a csattanó – ő még Albert Einsteint is jól ismerte! A magyar–amerikai feltaláló persze ettől még messze nem tudott magának akkora hírnevet szerezni, mint a relativitáselmélet megalkotója. Nem annyira a felfedezések érthetőségén múlt ez, hiszen a Brown-mozgást vagy a tömeg-energia egyenértékűséget sem látja át egy laikus jobban, mint a nukleáris láncreakciót. Einstein viszont jelenséggé is vált, amelyet jól példáz Christopher Nolan tavalyi, Oppenheimer című filmje. Az a nagyszabású életrajzi dráma, amely azt is elérte, hogy tömegek jegyezzék meg Teller Ede és Szilárd Leó nevét.

Igaza van Wignernek: rendkívüli tudós volt a Nolan-műben Haumann Máté által alakított Szilárd Leó. Nem véletlenül ragadta meg a színészt is annyira, hogy rögtön kiolvasta William Lanouette kötetét (Szilárd Leó – Zseni árnyékban). Sőt, a szerep kedvéért saját elhatározásból tizenkét kilót magára szedett, csak hogy jobban hasonlítson a fizikusra. A Partizánnak adott év eleji interjúban kifejtette: sokat jelent az, hogy egy ilyen vaskos életrajzi kötet így fel tudta kelteni az érdeklődését. Szilárd Leót csupán néhány jelenetben láthattuk, a szerepe viszont annál jelentősebb volt – tudományos és politikai értelemben egyaránt.

• Miként jelent meg a Nolan-filmben Szilárd Leó?
• Miféle hűtőgépet tervezett közösen Einsteinnel?
• Miben hatott rá H. G. Wells?

Nem szabad eljutnunk az utolsó háborúig

Nem szabad eljutnunk az utolsó háborúig

Szilárd Leó 1960-ban (Forrás: Wikipedia/U.S. Department of Energy)

Senkivel nem találkozott Wigner Jenő, akinek nagyobb képzelőereje lett volna, mint Szilárd Leónak. A szuperlatívuszokban még tovább ment: senkit nem érzett gondolataiban és véleményalkotásában függetlenebbnek, mint a hatvan éve, 1964. május 30-án elhunyt fizikust. Pedig – jött a csattanó – ő még Albert Einsteint is jól ismerte! A magyar–amerikai feltaláló persze ettől még messze nem tudott magának akkora hírnevet szerezni, mint a relativitáselmélet megalkotója. Nem annyira a felfedezések érthetőségén múlt ez, hiszen a Brown-mozgást vagy a tömeg-energia egyenértékűséget sem látja át egy laikus jobban, mint a nukleáris láncreakciót. Einstein viszont jelenséggé is vált, amelyet jól példáz Christopher Nolan tavalyi, Oppenheimer című filmje. Az a nagyszabású életrajzi dráma, amely azt is elérte, hogy tömegek jegyezzék meg Teller Ede és Szilárd Leó nevét.

Igaza van Wignernek: rendkívüli tudós volt a Nolan-műben Haumann Máté által alakított Szilárd Leó. Nem véletlenül ragadta meg a színészt is annyira, hogy rögtön kiolvasta William Lanouette kötetét (Szilárd Leó – Zseni árnyékban). Sőt, a szerep kedvéért saját elhatározásból tizenkét kilót magára szedett, csak hogy jobban hasonlítson a fizikusra. A Partizánnak adott év eleji interjúban kifejtette: sokat jelent az, hogy egy ilyen vaskos életrajzi kötet így fel tudta kelteni az érdeklődését. Szilárd Leót csupán néhány jelenetben láthattuk, a szerepe viszont annál jelentősebb volt – tudományos és politikai értelemben egyaránt.

• Miként jelent meg a Nolan-filmben Szilárd Leó?
• Miféle hűtőgépet tervezett közösen Einsteinnel?
• Miben hatott rá H. G. Wells?