Óriási cirkusz kerekedett Szlovákiában abból, hogy a kormány úgy döntött, tíz évre szóló védelmi megállapodást köt az Egyesült Államokkal, amely így bérleti díj nélkül használhatja a kuchynai és a sliaci reptereket, illetve adott esetben más helyszíneket. Az egyezmény parlamenti tárgyalásakor az ellenzéki képviselők tiltakozásul sípolni kezdtek, és kifeszítettek egy szlovák zászlót a szónoki emelvényen, majd amikor a kormánypártiak erre válaszul egy ukrán zászlót húztak elő, nyakon öntötték őket vízzel és letépték az egyik képviselő szájmaszkját. Ennél is ijesztőbb, ami parlamenti ülés előtt történt: a kormánypárti Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) képviselői levelet kaptak, amiben egy töltény és egy rövid üzenet volt arról, hogy golyót kap, aki megszavazza a védelmi megállapodást. Vajon miért váltott ki ennyi indulatot az az egyezmény, amelyhez hasonlót a régió valamennyi országa – köztük hazánk is – kötött már az elmúlt időszakban?
A szlovák közvélemény az elmúlt években teljesen megosztottá vált Amerika és Oroszország viszonyának kérdésében. Habár ez a felosztás a koalíciós pártok sokszínűsége miatt korántsem pontos, a kormányról általában úgy tartják, hogy Washingtonhoz húz, míg az ellenzék domináns pártja, Robert Fico Irány – Szlovák Szociáldemokráciája (Smer) Moszkvával szimpatizál. A kelet-ukrajnai feszültség így begyűrűzött a szlovák belpolitikába is, amelyhez a kezdő lökést Fico adta meg, ugyanis azt kezdte terjeszteni, hogy Zuzana Caputová Amerika befolyása alatt áll. Az egykori szlovák miniszterelnök az államfő egyik nyilatkozatából jutott erre a következtetésre, Caputová ugyanis nyugtalanítónak nevezte az orosz haderő összevonását az ukrán határ közelében, és kijelentette, nem tartozik Moszkva jogai közé, hogy más népek sorsáról határozzon, figyelmen kívül hagyva az érdekeiket.
Ficóék emellett azzal riogatták a lakosságot, hogy a megállapodás nyomán az amerikaiak kiképzőtáborokat fognak létrehozni Szlovákiában, ahol ukrán felkelőket készítenek majd fel az Oroszországgal szembeni harcokra. Hogy mindezt bebizonyítsa, Fico a The New York Times egyik cikkét vette elő, amelyben az állt, hogy amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor előfordulhat, hogy Washington segíteni fogja az ukrán felkelők kiképzését a NATO keleti szárnyának országaiban, például Lengyelországban, Szlovákiában vagy Romániában. De ennél is hajmeresztőbb állítások, összeesküvés-elméletek lepték el a közösségi oldalakat a védelmi megállapodással kapcsolatban. Az egyezményt például sokan úgy értelmezték, hogy ezek után atomfegyvereket is telepíthet Szlovákiába az Egyesült Államok, ami óriási veszélyt jelentene, hiszen így háború esetén kiirthatják az egész lakosságot.
Az Amerika-ellenes álhírek termékeny talajra hullottak, hiszen a szlovák közvélemény szimpátiája az elmúlt hónapokban alaposan eltolódott Moszkva felé. A Focus közvélemény-kutató felmérése szerint a szlovákiai lakosság többsége hajlik arra, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus kapcsán az amerikaiakat hibáztassa. A megkérdezettek körében 44 százalék volt azoknak az aránya, akik szerint az Egyesült Államok és a NATO felelős a kialakult helyzetért, ezzel szemben csak 34 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy Oroszország a felelős. Mindezek után cseppet sem meglepő, hogy a Smer az utóbbi időben előszeretettel alapoz az Amerika-ellenességre, aminek köszönhetően mostanra alaposan megerősödött a párt.
A szlovák parlament a balhé ellenére is megszavazta a védelmi megállapodást, amit aztán az államfő is ratifikált. És hogy végképp eloszlassa a félelmeket, Caputová még egy értelmező záradékot is csatolt a szerződéshez, melyben azokat a részeket pontosították, amelyek a legtöbb kérdést vetették fel. Kérdéses persze, hogy ez mennyire fogja megállítani a konteók terjedését.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/8. számában jelent meg, február 18-án.
