Egyetlen hangsúlyos feltétele van annak, hogy újra embert küldjünk a Holdra, ez pedig a biztonság. Ha emiatt késedelmet szenvednek a tervezett indítások, akkor késnek. Erről beszélt a NASA vezetője, Bill Nelson, akit az amerikai űrhivatal 2023-as költségvetése ügyében hallgatott meg nemrég a washingtoni törvényhozás. A Trump elnök hivatali idejében, 2017-ben elindított Artemis-program nem kevesebbet tűzött ki célul, mint hogy 50 évvel az Apollo-program után az Egyesült Államok újra embereket küldjön a Holdra – köztük az első nőt és az első színes bőrű űrhajóst –, valamint állandó űrállomást és földi bázist létesítsen égi szomszédunkon, amely egyúttal a 2030-as évekre tervezett Mars-küldetések előretolt ékeként is szolgálna. (A görög mitológiában Artemisz Apolló ikertestvére, innen az új Hold-program elnevezése.)
A céldátumok azonban – hasonlóan a korábbi nagy ívű tervekhez – folyamatosan tolódnak. A rakétarendszert (Space Launch System, SLS) és az űrhajósokat szállító Orion űrhajót a Hold körüli pályán tesztelő Artemis-küldetésre eredetileg 2020-ban, míg az új Holdra szállásra 2024-ben került volna sor. Most úgy áll, hogy az Artemis–I optimális esetben 2022. augusztus 23–29. vagy szeptember 2–6. között indulhat el, míg az első embereket a Hold felszínére juttató Artemis–III-küldetésre legkorábban 2026-ban kerülhet sor. A NASA szerint az – asztronauták nélküli – Artemis–I-küldetés tervezett időtartama 26 és 42 nap között várható majd.
• Mennyire tervezték, és végül mennyibe kerülhet újra embert juttatni a Holdra?
• Vajon mennyibe fájna Amerikának az immár több mint 50 éve sikeres Hold-missziókat levezénylő Apollo-program? És olcsóbb vagy drágább lenne jelenkori testvérénél?
• Mi kell ahhoz, hogy állandó bázist lehessen létesíteni égi szomszédunkon?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
