Az egészségügyi dolgozók jogállását szabályozó törvénnyel és az orvosok bérének megemelésével, ám a szükséges részletszabályok megalkotásának elodázásával sikerült elérnie a kormánynak azt, amit el akartak kerülni: egyes egészségügyi területeken a nyári hónapokra ellátási zavarok alakultak ki, sok orvos inkább a magánegészségügyet választja a rendezetlen viszonyok helyett.
Lapunkat több kismama, gyermeket váró család is arról tájékoztatta, hogy néhány hónappal ezelőtt választott szülész-nőgyógyászuk közölte, a gyermek világra hozásában nem fog tudni közreműködni, mert inkább a magánpraxist választja. Ahol ugyanakkor nincsenek meg a szülés levezetésének infrastrukturális feltételei. Így a várandós nők számára nincs más út, mint idegen orvos felügyelete alatt világra hozni gyermeküket.
A probléma nem egyedi, és nem is meglepő. Hiszen épp a szülészet-nőgyógyászat esetében fonódott össze legerősebben a magánpraxis és a közellátás: az évtizedek alatt kialakult rendszer szerint a kismama felkereste magánpraxisában a szülészt, aki egészen a szülésig biztosította az orvosi felügyeletet. Majd a szülésre – ugyanannál az orvosnál – az állami ellátás keretein belül került sor. A páciens a magánrendelés díját fizette ki, amiben (persze nem nevesítve) benne foglaltatott a szülés állami intézményben való levezetésének ára is.
Erről is olvashat a cikkben:
• A szakma már korábban jelezte, hogy baj lesz
• Mit ígért a kormány és mi valósult meg belőle?
• Csak a kevés gyakorlattal rendelkező rezidensek és az idős orvosok maradnak?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
